Bár a NASA igyekezett tartani a korábban kitűzött dátumot, a héten bizonyosság lett az, amit sok szakértő sejtett. Az űrrepülőgép-flotta tavaszi, vagy akár a nyári visszatérése irreális.

Az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet (KFKI RMKI) meghívást kapott az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrprogramjában való részvételre!

Kemény év volt 1991. A kelet-európai országok immár demokratizálódnak, a Szovjetunió végjátékát éli, az országok határai átrendeződnek (akár Csehszlovákiára, akár a balti államokra, akár Jugoszláviára gondolunk). S ekkor már egyesült a két Németország is.

A NASA tevékenysége természetesen nem merül(t) ki az űrhajósok világűrbe juttatásában, hanem rengeteg űrszonda is készül(t) a híres kék logóval. E robotfelderítők révén az elmúlt 45 évben a Plútó kivételével minden nagybolygónál jártunk már.

Amilyen pozitívan nézték a szakemberek a nyolcvanas évek végén az űrkutatás jövőjét, annyira lelombozódtak a kilencvenes évek elején. Hosszú időre megbénította a fejlesztéseket egy előre nem számított esemény: felbomlott a Keleti Blokk.

A világ egyik leggazdagabb kormányügynöksége. A technikai tudás gyűjtőhelye. A világűr meghódításának élcsapata. Működésének 45 esztendeje alatt ilyen és ehhez hasonló jelzőket sikerült kivívnia a születésnapját most ünneplő Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak.

Immár két hónapja van pályán Kanada első csillagászati műholdja. A főműszer tesztelését és kalibrációját augusztus 4-én kezdték meg.

Szeptember 29-én, hétfőn volt tizenöt éve, hogy a Discovery űrrepülőgép a Challenger balesete után esőként indult útjára. Most azt várjuk, hogy az Atlantis hasonló útra induljon a Columbia után...

1999 júniusának elején a kínai Internet hálózatokon hihetetlen gyorsasággal elterjedt két fotó egy rakétáról, mely az akkori képaláírások szerint a fejlesztés alatt álló első kínai személyzetes űrhajót vinné Föld körüli pályára. Bár a két fotó eredetiségét többen megkérdőjelezték, sokan mégis hajlottak arra, hogy a fotóknak legalábbis „részleges” valóságtartalmuk van, és Kína hamarosan saját űrhajóval, saját űrhajósokat indít a világűrbe.

A ma hajnalban indított európai Ariane 5 rakéta az első európai holdszondán (SMART-1) kívül pályára állította az európai e-Bird, és az indiai INSAT-3E távközlési műholdat is.

India a következő évben három mesterséges hold indítását tervezi. A jelenlegi tervek szerint egy-egy távközlési, távérzékelő és távoktatási űreszköz kerül pályára.

Kina már a nyolcvans évek közepe óta ajánlja saját hordozórakétáit kereskedelmi célokra, azaz vállalja műholdak bér-inditását. Az időzités akkor igen szerencsésnek volt mondható, hisz 1986-ban következett be a Challenger katasztrófája.

Bár a Hubble Űrtávcső több mint egy évtizede dolgozik a tudomány számára, a nagyközönség csak 5 évvel ezelőtt nyert bebocsátást abba virtuális képcsarnokba, mely a körénk rajzolódó Világegyetem objektumait tárja elénk.

Az indiai szakemberek újabb és újabb szenzációs bejelentésekkel bizonyítják az ország elkötelezettségét az űrprogram mellett. A legújabb információk szerint India a holdszondával párhuzamosan, visszatérő, és radar-távérzékelő műholdakat is fejleszt.

A holdraszállást követően a NASA – a holdprogramból „megmaradt” űreszközökből építkezve - felbocsátotta a Skylab űrállomást, mellyel az addigra az űrállomások területén hatalmas tapasztalatokra szert tett oroszok e téren való utolérése volt a cél.

Az ázsiai ország napjainkig már jóval több mint félszáz saját épitésű műholdat állitott sikeresen pályára. Ezek között van többek között másfél tucat visszatérő foto-műhold, egy tucat távközlési-, és ugyanennyi tudományos-műhold, valamint a négy (eddig csak automatikusan repült) űrhajó.

Legalább hétfő (azaz szeptember 29-e óta) mind a tizennégy kínai űrhajósjelölt a csiucsüáni indítóközpontban tartózkodik, és már ott folytatja a felkészülést. A hónap közepe óta a történelmi űrhajó és hordozórakétája is összeszerelve várja a startot.

Az ESA tegnap nyilvánosságra hozta az ExoMars program "Phase A" szakasz eredményeit. Eszerint a 2009-ben Marsra küldendő űrszonda részletes tervének kidolgozásába három ipari konzorcium vágott bele. Közülük az egyik kezdheti meg az űreszköz építését 2004-ben.

Némi szünet után folytatódik sorozatunk, mely kontinensünk asztronautikai történetét mutatja be.

Ma 1:14:39-kor sikeresen elindult Kourou-ból az Ariane-5 rakéta legutóbbi példánya. A hordozórakéta "potyautasa" volt a SMART-1, Európa első holdszondája.