A szerencsétlen kimenetelű orosz Mars-küldetés a hónap közepén érhet teljesen véget, amikor a Föld körüli pályán ragadt űrszonda túl alacsonyra kerülve belép a sűrű légkörbe.
Az utoljára az Atlanti-óceán fölött állomásozó geostacionárius adatátjátszó hold részt vett az utolsó űrrepülőgépes út és számos floridai műholdindítás kiszolgálásában.
Ha a levegő látható volna, érdekes mintázatokat figyelhetnénk meg a mozgásában. A felhők néha segítenek, így alakultak ki az Aqua műhold MODIS műszerével is megörökített formák.
A CHAMP műhold utódjaként az ESA 2012-ben tervezi indítani új, három műholdból álló flottáját, a Swarmot. A küldetés célja a földi mágneses tér minden eddiginél pontosabban felmérése.
Tavaly novemberben úgy váltunk el a második küldetését is sikeresen végrehajtó Deep Impact űrszondától, hogy lényegében kifogyott a hajtóanyaga, és másra már nem használható. Vagy mégis?
Ha minden jól megy, a Stratolaunch 2016-ra kifejlesztheti az eddigi legnagyobb teljesítményű rendszert, amellyel a levegőből indíthatnának műholdakat (és talán emberes űrhajókat is) Föld körüli pályára.
Kell még egy kis öntözés a tökéletes terméshez, vagy nem? A dél-afrikai szőlőtermesztők idén már használták azt a szabadon hozzáférhető szolgáltatást, amely választ ad a kérdésre, műholdas távérzékelési adatok felhasználásával.
A NASA exobolygóvadász űrteleszkópjával felfedezett Kepler-20e és Kepler-20f kis kőzetbolygó, de igen forró, a csillagának közvetlen közelében keringő égitest.
A nagy teljesítményű, televíziós programokat, távoktatást kínáló és kiegészítő (EGNOS) navigációs jeleket is sugárzó Nigcomsat-1R kínai hordozórakétával állt Föld körüli pályára hétfőn.