A dokkolási kudarc után a Gemini-4 személyzetére az a feladat várt, hogy végrehajtsák az első amerikai űrsétát. Ed White feladata volt bizonyítani, hogy képes arra, amit a szovjet Leonov a világon elsőként már megtett.

A Gemini-3 sikerére alapozva és Leonov űrsétájától felpaprikázva a Gemini-4-re hatalmas technikai ugrás várt: meg kellett mutatnia, hogy az amerikaiak is tudnak valamit az űrhajózásról. A NASA elhatározta, hogy az ő űrhajósai is űrsétát tesznek.

A Columbia katasztrófája és Bush elnök Mars programja óta mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az űrrepülőgépeket hamarosan véglegesen leszerelik. Ezt erősítette meg egy május 20-i interjújában Mike Griffin, a NASA új igazgatója.

Farkas Bertalanék visszatérésre használt űrhajója ma a Közlekedési Múzeumban látható. Javasoljuk, hogy - cikkünkkel a kezükben - látogassák meg! (Persze, ha a cikket bemagolják, akár el is kápráztathatják Családjukat, vagy Barátaikat...)

1980. június 3-án szállt le a Kubászovot és Farkast hazahozó Szojuz-35 űrhajó. A csak hazatéréshez használt űrhajó ma a Közlekedési Múzeumban látható - így virtuálisan - akár be is mászhatunk...

A német, amerikai és brit együttműködésben készült röntgencsillagászati mesterséges hold majdnem 9 évig működött, átütő sikerrel.

Vlagyimir Popovkin, az orosz űrfegyverkezéséért felelős katonai egység parancsnoka Moszkvában tartott sajtótájékoztatót néhány nappal ezelőtt. Popovkin kijelentette, Oroszország nem szándékozik atomfegyvert telepíteni a világűrbe.

A tervek szerint 2005. május 31-én közép-európai idő szerint 14:00 körül indítják Kazahsztánból azt az orosz visszatérő műholdat, melynek kísérleteit teljes egészében az ESA állította össze, és fedélzetén magyar eszközök is lesznek.

A Kubászov-Farkas duó űrrepülésének 3-5. napját teljes egészében a tudományos kutatómunka, a kísérletezés töltötte ki. Most az orvosbiológiai kísérleteket vesszük sorba.

Az XMM-Newton európai röntgencsillagászati mesterséges hold mérései alapján három közeli neutroncsillag felszíni foltjait fedezték fel.

Rövid sorozatunk befejezéseképp az 1990-től 1999-ig működött röntgencsillagászati mesterséges hold segítségével készített képekből mutatunk be néhányat.

A szovjet-magyar űrrepülés hatodik napján, azaz június 2-án az űrhajósok megkezdték felkészülésüket a hazatérésre, majd másnap - elég keményen - landoltak Dzseszkazgantól 140 km-re.

A Mars Global Surveyor (MGS), a legrégebb óta a Mars körül keringő működő űrszonda nemrég képeket készített két társáról.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter levélben gratulált a Foton-M2 projektben részt vevő magyar szakembereknek.

A Bélyegmúzeum az űrkutatás-űrhajózás eseményeinek emléket állító magyar bélyegekből és bélyeg-grafikákból látványos kiállítást készített a TIT Budapesti Planetárium számára.

Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Orosz Szövetségi Űrkutatási Hivatal (Roszkoszmosz) együttműködésével 2005. május 31-én egy Bajkonurból (Kazahsztán) indított Szojuz-U típusú hordozó rakéta sikeresen pályára állította a Foton-M2 műholdat, fedélzetén többek között magyar eszközökkel.

Az űrrepülés 3-5. napját teljes egészében a tudományos kutatómunka, a kísérletezés töltötte ki, melyek közül most a geofizikai, térképészeti, fizikai és műszaki-technológiai kísérleteket vesszük sorba.

A Német Űrügynökség (DLR) 2005. szeptember 27-29. közt Berlinben konferenciát szervez a közép- és kelet-európai országok részére a GMES (a távérzékelés környezetvédelmi és biztonsági alkalmazásai) témakörében.

A szovjet-magyar űrrepülés második napja elsősorban az aklimatizációval telt.

Cikksorozatunk mai epizódjában röviden megismerkedünk a szovjet-magyar űrrepülés tényleges "helyszínével", a Szaljut-6 második generációs űrállomással.