Vlagyimir Popovkin, az orosz űrfegyverkezéséért felelős katonai egység parancsnoka Moszkvában tartott sajtótájékoztatót néhány nappal ezelőtt. Popovkin kijelentette, Oroszország nem szándékozik atomfegyvert telepíteni a világűrbe.
A The New York Times egy héttel ezelőtt írt George Bush elnök készülő új nemzetbiztonsági direktívájáról, ami előre vetítheti az amerikai űrhadviselés eddigi politikájának megváltozását, s, mint arról az újság beszámolt, utat nyithat a világűrbe telepítendő atomfegyverek előtt. (A védelmi célokat érintő esetleges politikai irányváltozás esélyei ugyan megvannak, de atomfegyverek telepítésének esélye igen kicsi. Moszkva reagálása viszont érdekes lehet.)
Május 25-én a Rosszijszkaja Gazeta című orosz lap is cikket közölt a témában. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő egy nyilatkozatában kijelentette, nagy nyugtalanságot keltenek az esetleges amerikai űrfegyverkezésről szóló hírek, különösképpen a rakétaelhárító fegyverek telepítéséről szólóak.
Sokak szerint a Szovjetunió azért omlott össze olyan „hamar”, mert nem tudta anyagilag finanszírozni Reagan elnök „csillagháborús terveinek” fedezését. (Ezen a véleményen volt az abban nagy szerepet vállaló Teller Ede magyar fizikus is, aki a hidrogénbomba mihamarabbi kifejlesztését szorgalmazta a hidegháborús verseny megnyerése céljából.) Ha a The New York Times értesülései megbízhatóak, s a Fehér Ház tényleg komolyan foglalkozik a csillagháborús tervek leporolásával, akkor a Putyin elnöksége alatt birodalmi politikáját erősíteni kívánó, a Szovjetunió világhatalmi erejére nosztalgiaként visszatekintő Oroszországnak nehéz döntést kell hoznia: hogyan reagáljon egy esetleges amerikai űrfegyverkezésre.
Az orosz válaszra a cikk megjelenése után egy héttel került sor, igaz, az új katonai doktrína bejelentése előtt. Popovkin, miután a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy nemzetközi szerződések szabnak gátat hadászati atomfegyverek világűrbe juttatásának, elmondta, Oroszország nem szándékozik változtatni eddigi hadászati űrpolitikáján, s reményét fejezte ki, hogy a „politikusoknak van annyi eszük”, hogy ne hágják át a szerződéseket. Szerinte a világűrbe telepített fegyverekre nehezebb biztonságosan odafigyelni, történhetnek váratlan, visszafordíthatatlan események. A parancsnok közölte továbbá, hogy Oroszország figyelemmel kíséri az amerikai fejlesztéseket.
Cape Canaveral végleg elköszönt a Titan hordozórakéta-családtól, melynek rakétahajtóművei 168-szor remegtették meg a floridai mocsárvilágot. Pénteken a Titan rakéták legnagyobbika állította pályára az NRO egyik titkos felderítő műholdját.
