Az orosz hordozórakéta a Dél-Amerikában fekvő, európai üzemeltetésű starthelyről ezúttal hat kisebb műholdat állított pályára.

A héten sugározta első navigációs jeleit az októberben felbocsátott első két európai Galileo hold egyike. Megtörténtek az első földi lézeres távolságmérések is.

A felújítva működésben még sosem látott hadihajóról az egyik amerikai kereskedelmi távérzékelő műhold készített nagyfelbontású űrfelvételt.

Az amerikai űrhivatal nem őrzi elég gondosan a Holdról származó kőzetet, több mint 500 minta hiányzik a készletből.

A Tudományos Újságírók Klubja minden évben díjazza azokat a kutatókat, akik sokat tettek a színvonalas ismeretterjesztésért is. A 2010. és a 2011. esztendőben két kutató házaspár kapta az elismerést, amelyhez egy-egy kisbolygó elnevezése is társul.

Az orosz nehézrakéta egy izraeli és egy orosz távközlési holdat indított vasárnap Bajkonurból.

Washington állam fővárosának repülési múzeuma Charles Simonyiról nevezi el új, modern űrkutatási kiállítócsarnokát.

A júliusban indított RadioAstron tesztjei rendben haladnak. Egy fényes rádiókvazár megfigyelésével először sikerült interferenciát előállítani a műhold 10 m-es rádióantennája és az effelsbergi 100 m-es rádióteleszkóp között.

A NASA lefoglaltatta azt az 1960-as évekből származó eredeti rakétahajtóművet, amelyet a nyáron egy internetes aukciós oldalon kínáltak megvételre.

Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.

Az 5. Kulin György Országos Csillagászati Diákvetélkedőn általános és középiskolások 3 fős csapatai indulhatnak. Az első forduló feladatainak megoldását 2012. január 16-ig lehet beküldeni.

Még mielőtt bemutatkozott volna, új nevet kapott az Orbital Sciences hordozórakétája, amely majd a Cygnus űrhajókat lesz hivatott a Nemzetközi Űrállomás felé indítani.

Csillagászok a Fermi-űrtávcső segítségével felfedezték, hogy az 1572-es szupernóva maradványa a nagy energiájú gamma-tartományban aktív. A felfedezés jelentős előrelépést jelenthet a kozmikus sugarak keletkezésének megértésében.

A 2013-ban indítandó európai asztrometriai űrszonda napvédő ernyőjét először nyitották ki – egyelőre természetesen a Földön.

Ez volt a H-2A hordozórakéta huszadik startja.

A SpaceX magánűrhajójának két tervezett próbarepülését összevonták, már 2012 elején csatlakozhat a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).

Az orosz navigációs műholdrendszerben december 8-án bekapcsolták a huszonnegyedik űreszközt.

Űrszonda eddig még nem jutott ennél közelebb a Plútóhoz. A Naprendszer külső vidékei felé tartó amerikai New Horizons már „csak” ennyire van célpontjától, ahová 2015 közepén érkezik majd meg.

A műholdas mobil kommunikációs rendszert üzemeltető amerikai cég a december végén indítandó hat holdjából egyet az utolsó pillanatban kicserél.

A Cassini-űrszondán repülő radarberendezést eredetileg a Titan sűrű felhőzete alatti felszín tanulmányozása céljából építették. Most először az Enceladust is vizsgálta.