Megélnének az űrutazók a Marson – ezt a címet adtuk nemrég a Curiosity sugárzásmérőjének eddigi eredményeit idéző cikkünknek. A hír igaz, de a Mars-utazás sugárvédelmi szempontból azért még mindig nem számít egyszerű feladatnak!
A Dynetics és a Rocketdyne vállalatok közös javaslata szerint a NASA új szuperrakétája kaphatna az ötszegmenses szilárd tüzelőanyagúaknál jobb gyorsítórakétákat is.
Az új amerikai műsorszóró műholdat egy orosz Proton rakéta állította pályára a kazahsztáni Bajkonurból. „Időkapszulaként” egy szilíciumlapra gravírozott száz fényképet is magával vitt.
A Föld gravitációs terét feltérképező európai műhold már meghosszabbított programját tölti. Az alacsonyabb pályától még jobb térbeli felbontású adatokat várnak.
Az emberi tevékenységből származó megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás hatására a légkör legkülső rétege, a termoszféra folyamatosan hűl és összehúzódik. Emiatt tovább maradnak a Föld körül az űrszemét darabjai.
A hét elején Olaszországban, Nápolyban zajlott az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamainak miniszteri értekezlete, a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma.
A Spaceflight Now amerikai űrkutatási portál fotóriportere bejutott az egykori Apollo űrhajók indítóállásai alatt levő bunkerbe. Különleges képek, régi történet.
Legalábbis egy darabig, ami a háttérsugárzás szintjét illeti. Ez ugyanis a Curiosity mérései szerint nem nagyobb, mint amekkora a Nemzetközi Űrállomás utasait éri.
Egyre konkrétabb elképzelések kerülnek napvilágra a Kennedy Űrközpont legújabb mozgatható indítóállványának soron következő továbbfejlesztésével kapcsolatban. A végleges tervek kialakulása jövő februárra várható.