Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.
Az USA első űrprogramjában mindent (rakétát, űrhajót, műveleteket) úgy kellett összerakni, mint egy puzzle-t. Az izgalmas részekhez 1960 végén ért el a NASA.
1965-ben már mindenki Hold-lázban égett, a NASA mégis a Nap megfigyelésére küldött egy egész szondasorozatot. A Pioneer program holdszondái után a Pioneer-6 Nap körüli pályára indult, a bolygóközi tér megismerésére.
A Voyager szondák a tudomány kedvenc kuriózumai. Idén nyáron mérföldkőhöz ért az egyikük: belépett a Naprendszert a csillagközi tértől elválasztó tartományba.
Véletlenül épp december 13-án, Luca napján avatták fel az európai Galileo műholdas navigációs rendszer egyik földi állomását, a távoli északon, a svédországi Kirunában.
Befejeződött a három GLONASSZ műhold elvesztését okozó sikertelen december 5-i indítás vizsgálata. Az orosz hordozórakétával minden rendben, december végén már újra használhatják is.
A Falcon-9 rakéta második repüléséről, a Dragon űrhajó alig több mint 3 órás, mégis űrtörténelmi útjának pillanatairól mutatunk be egy fényképösszeállítást.
Szibéria délkeleti részén az Angara folyó felduzzasztásával alakították ki a Bratszki-víztározót, amely szinte úgy néz ki az Envisat műhold radarképén, mint egy hüllő.
Az Európai Űrügynökség (ESA) számos fiatal egyetemistáknak szóló pályázata között idén is meghirdette a REXUS/BEXUS rakéta- és ballonprogramokra szóló felhívását.
Míg itthon a belvíz okoz gondot, a világ másik felén, Dél-Amerikában, az Amazonas medencéjében rekordszárazság van. Műholdképek segítségével mutatjuk be a jeleit.
Az ultrahanggal végzett orvosi vizsgálat nagyon hasznos, ha gyakorlott szakértő végzi. Az ESA azt kutatja, hogyan lehetne mindezt nagy távolságban, akár egy űrhajó fedélzetén is elvégezni.