Tavaly év végén, december 27-én soha nem látott erősségű kozmikus röntgen- és gammasugár-kitörés érte el a Földet. Okozója a Tejútrendszer távoli vidékén, ötvenezer fényévnyi távolságban levő különleges neutroncsillag volt.

Március 3-tól megjelenik egy régen várt kiadvány, GPS mindenkinek címmel. A könyv kisérletet tesz arra, hogy közérthetően ismertesse e globális műholdas szolgáltatás lehetőségeit, jelenét és jövőjét.

A győztes megnevezésével eldőlt, hogy a pályázó két konzorcium közül az iNavSat nyert jogot az európai műholdas navigációs rendszer üzemeltetésére.

Szombaton pályára állt az MTSAT-1R mesterséges hold. A H-2A F7 jelű hordozórakéta aggodalommal várt startja ezúttal a terveknek megfelelően alakult.

A mesterséges holdakon és hordozórakétákon alkalmazott mikro-gyorsulásmérők a jövőben a háztartásokban is felbukkanhatnak.

Egy kutatócsoport szerint az ESA Mars Express szondájának mérései arra utalnak, hogy a marsi egyenlítő közelében, a felszín alatt nagy mennyiségű víz található.

Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.

A Chandra adatai alapján négy kisebb fekete lyukat találtak galaxisunk centrumának közvetlen környezetében.

A legújabb Ariane 5 ECA indításkor került Föld körüli pályára a holland fejlesztésű Sloshsat FLEVO mesterséges hold.

Az amerikai Planetary Society különleges mesterséges holdja a tervek szerint márciusban indul majd útnak.

Helyesbítés! Tegnapi értesülésünkkel ellentétben egyelőre mégsem hirdettek győztest az európai navigációs műholdrendszert működtető koncessziós partnerről. A két jelentkező konzorcium versengése tovább tart.

Hétfőn indult Kazahsztánból az az orosz Progressz teherűrhajó, amely javításokhoz szükséges eszközöket, élelmiszert, vizet és rakéta-hajtóanyagot szállít a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az utánpótlás a tervek szerint szerdán érkezik az ISS-hez.

A Szaturnusz körül keringő Cassini-űrszonda harmadszor közelítette meg a bolygó óriásholdját, a Titant. A képeken az első ismert kráterek, továbbá jégvulkanizmusra utaló alakzatok láthatók.

Az ESA üstökösszondája március 4-én a Föld megközelítésével vesz lendületet további útjához.

Az Indonéz Űrkutatási Hivatal (LAPAN) év végén pályára kerülő LAPAN-TUBSAT műholdjának elsődleges feladata a természeti katasztrófák és azok hatásainak megfigyelése, az ellenük való védekezés segítése. Szomorú aktualitást ad a programnak a tavaly karácsonykor bekövetkezett több mint kétszázezer indonéz áldozatot követelő szökőár. A műholdhoz kapcsolódó egyes földi rendszerek Magyarországon, Újpesten készültek.

Európában évente 160 millió méternyi festett szövet megy veszendőbe amiatt, mert hibás a színe. Az űrtechnológia most segíthet.

A Markarian 421 jelű kvazár megfigyelése során a Chandra olyan galaxisközi anyagfelhőkre bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a „hagyományos” formájú (atomokból, ionokból álló) anyag jelentős hányada a galaxisok közötti térben található.

A Szaturnusz körül keringő űrszonda kitűnő állapotban van, s szorgalmasan küldi az adatokat és a képeket - például a holdrendszer egyes tagjairól.

Február 12-én sikeresen startolt az Ariane-5 európai hordozórakéta legújabb változata, amely akár 10 tonnányi terhet is képes geostacionárius transzfer pályára állítani.

Szemben Naprendszerünk szilikátbolygóival, más csillagok körül főként szén összetevőjű bolygók is létezhetnek.