Az Indonéz Űrkutatási Hivatal (LAPAN) év végén pályára kerülő LAPAN-TUBSAT műholdjának elsődleges feladata a természeti katasztrófák és azok hatásainak megfigyelése, az ellenük való védekezés segítése. Szomorú aktualitást ad a programnak a tavaly karácsonykor bekövetkezett több mint kétszázezer indonéz áldozatot követelő szökőár. A műholdhoz kapcsolódó egyes földi rendszerek Magyarországon, Újpesten készültek.
A műhold egy úgynevezett mikro-hold, 450 x 450 x 270 mm-es, tömege 50kg. Tekintettel a viszonylag kis napelem felületre, a hold energiaellátása eléggé szűkreszabott. Ezt a problémát úgy oldják meg, hogy a nagyobb energiaigényű fedélzeti kamerarendszer és a mikrohullámú adó csak a legszükségesebb ideig vannak bekapcsolva, egyébként a hold ún. „hibernált” üzemmódban van. Ebben az állapotban csak a legszükségesebb fedélzeti berendezések valamint a telemetria rendszer és parancsvevő vannak bekapcsolt állapotban. Földi parancsra a műhold valamennyi berendezése üzembe helyezhető, sőt az ún. „intelligens helyzetbeállító rendszer (intelligent attitude control)” segítségével (melyet 3 lendkerék, 3 száloptikás lézer giroszkóp, a nap- és csillag-érzékelő, valamint egy 32 bites RISC processzor és 3 mágnestekercs alkot) a kamerák nézési szöge megváltoztatható. Ennek jelentősége abban van, hogy ezen a napszinkron pályán függőleges kameratengely mellett egyébként csak 20-26 napos letapogatási ismétlési idő lenne realizálható. Az oldalra nézés képességével az azonos területekről gyakrabban készíthető felvétel, ami - különösen iprai és természeti katasztrófák megfigyelése esetén - nagyon fontos előnyt jelent.
A fedélzeti berendezések közül a legfontosabbak a képfelvevő kamerák. Két kamera található a műholdon, egy nagy látószögű (50 mm-es lencse, CCD szenzor, 200 m-es felbontás, a 630km-es alacsony pályáról) és egy nagy felbontású (1000 mm-es Cassegrain lencse, CCD szenzor, 5 m-es felbontás). A kamerák jeleit mikrohullámon (2,2-2,4GHz) továbbítják a földi állomásra. A földi vevőállomás műszaki paramétereinek meghatározása az indonéz és a magyar szakemberek szoros együttműködésének eredménye. A lehető legérzékenyebb vevőállomást kellett összeállítani, mivel az űrből érkező jelek nagyon gyengék, és a jó minőségű képek vétele nagy sávszélességet igényel. A vevőállomás parabolaantennájának átmérője négy és fél méter, balraforgó körpolarizáltak (LHCP). A követőrendszer az antennát az égbolt tetszőleges pontjára automatikusan beállítja.
A műholdas földi állomás legfontosabb műszereit, a nagyérzékenységű, szuper kiszajú mikrohullámú erősítőket és a különleges minőségű, számítógéppel is vezérelhető képvevő berendezést magyar mérnökök tervezték és építették meg. A Bonn Magyarország Kft már évek óta szállít világszínvonalú mikrohullámú berendezéseket különböző űrkutatási projektekhez a világ számos országába. Alacsony zajú mikrohullámú erősítői és egyéb speciális berendezései jól ismertek a nemzetközi piacon. Az együttműködés az Indonéz Űrkutatási Hivatallal évekkel korábban kezdődött, az ott elért sikerek alapozták meg a bizalmat a LAPAN-TUBSAT projektben való részvételre.
Az antenna által összegyűjtött gyenge mikrohullámú jeleket a magyar cég által gyártott kiszajú mikrohullámú erősítő erősíti fel kb. tízezerszeresen (40dB). Az erősítőnek ki kell bírnia a trópusi éghajlati viszonyokat is. A beltéri vevőegység egy új fejlesztés eredménye, az újpesti cég január végén fejezte be az utolsó minősítő méréseket a vevőkészüléken. A képvevő berendezés a legkorszerűbb műszaki színvonalat képviseli. Két mikrohullámú bemenettel rendelkezik, alkalmas az ún. „diversity” vételre is. Minden üzemmód és paraméter beállítható a készülék saját billentyűzetéről és teljesen szinkron üzemben a vezérlő számítógépről is. A vevőkészülék kimenetén megjelenő képek a jelfeldolgozó egységbe kerülnek további feldolgozásra, rögzítésre.
A Bonn Magyarország kft. űrkutató részlegének mérnökei kiváló munkát végeztek, már megrendelést kaptak újabb berendezések szállítására is. A programban való sikeres magyar részvétel tovább erősíti a magyar űrkutatás és űripar nemzetközi hírét, jó referenciaként szolgál a teljes jogú ESA tagságra pályázó Magyarország űriparának megítélésében.
Az Indonéz Űrkutatási Hivatal (LAPAN) az idei év végén fogja felbocsátani az első indonéziai távérzékelő műholdat az Indiai Űrkutatási Hivatal (ISRO) PSLV hordozórakétájával. A műhold elsődleges feladata a természeti katasztrófák (erdőtüzek, árvizek, földrengések, szökőárak, vulkánkitörések) és azok hatásainak megfigyelése, az ellenük való védekezés segítése. Szomorú aktualitást ad a programnak a tavaly karácsonykor bekövetkezett több mint kétszázezer indonéz áldozatot követelő szökőár. A program vezetői sejtették a veszélyt, de maguk sem gondolták, hogy ilyen hamar bekövetkezik a tragédia.
A kiszajú S-sávú (2,2-2,3GHz) mikrohullámú
erősítő (Fotó: Bonn Hungary)
Az S-sávú (2,2-2,4GHz) műhold videó
vevőberendezés. (Fotó:Bonn Hungary)
Az Etna kitörését, és Szicília szigetét láthatjuk a TERRA műhold MODIS-szenzorának felvételén. Európa legnagyobb vulkánjának nem ritkák a kitörései. A bemutatott kép 2005. január 8-án, a délelőtti órákban készült: ezen jól látható a vulkán délnyugati irányba hosszan elnyúló füstzászlója.
