Nagyfelbontású optikai földmegfigyelő műhold indult Kínából, egy Hosszú Menetelés-4B rakétával.

Ahogy várható volt, a Mengtien űrállomásmodult indító rakétafokozat a startot követő néhány nappal irányítatlanul belépett a légkörbe.

Az első mérések szerint ennyivel csökkent a Didymos kisbolygó Dimorphos holdjának keringési ideje, miután belecsapódott a NASA DART űrszondája.

Kína legnagyobb édesvizű tavának vízszintje jelentős évszakos ingadozásokat mutat, idén azonban rendkívül alacsonyra süllyedt a vízszint.

Keddre virradó éjjel az emberiség először kísérel meg eltéríteni egy földközeli kisbolygót.

A NASA megbízásából három indítás során hat TROPICS műhold állna pályára a még mindig kísérletinek számító hordozóeszközzel. A mostani volt a sorozatban az első – és sikertelen – start.

De nem a Vénuszra, hanem a Földre, ugyanis a sikertelen szovjet szonda Kozmosz–482 néven fél évszázada a Föld körül kering.

Új kínai radaros földmegfigyelő műholdat indítottak Csiucsüanból.

Az L-sávú apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt új földmegfigyelő műhold Csiucsüanból állt pályára.

A Csendes-óceánban történt hatalmas vízalatti kitörést követő hamu- és gázfelhő terjedését műholdas képek sorozatán is lehet követni.

A bolygónk vízkörforgását kutató amerikai–francia műhold egy Falcon-9 rakétával indult Kaliforniából.

A Landsat–9 felvételén egy dél-afrikai gátszakadás nyomán kiömlő sárlavina látható.

A kilyukadt földgázvezetékből ömlő gáz hatását többféle műholdas módszerrel is megfigyelték a Balti-tenger fölött.

A NASA űrszondáját nagy sebességgel belevezették egy kisbolygóba. Hamarosan kiderül, hogy sikerült-e mérhető módon megváltoztatni az égitest pályáját.

Belépett a légkörbe a kínai Hosszú Menetelés-5B rakéta elhasznált fokozata, amely a Ventien űrállomásmodult indította. Károkat nem okozott.

Csaknem tökéletes kúp alakot formáz a Manam-sziget azonos nevű, bazaltos-andezites rétegvulkánja.

A heves napkitörések játszi könnyedséggel tönkreteszik a műholdakat. De hogyan?

Január 15-én a hatalmas vízalatti vulknkitörés hullámai a Csendes-óceántól egészen a Föld légkörének legfelső részéig értek.

A tongai vulkánkitörésből származó felhő terjedését a Copernicus program Sentinel-5P műholdjával követik.

November elején sikerült működés közben lencsevégre kapni a Velencét az elöntéstől megvédő gátrendszert.