A nemzetközi kisbolygónap alkalmából a NASA Earth Observatory sorozata nyomán bemutatjuk a Föld legjellegzetesebb becsapódásos krátereit. Körképünket Európában kezdjük és Afrikában folytatjuk.
Közép-Svédország Dalarna megyéjét miniatűr Svédországnak is nevezik, mert minden, az ország egészére jellemző természeti érték, felszínforma megtalálható a területén. Itt történt körülbelül 380 millió évvel ezelőtt, a devon földtörténeti időszak végén az a katasztrofális becsapódás, amelynek erősen erodálódott maradványa ma is felismerhető, különösen a világűrből nézve.
Az egykori kráter lepusztult peremének egyes szakaszait ma tavak töltik ki, amelyek azonban jól felismerhetően rajzolják ki az egykori, kör alakú struktúrát. A tavak legnagyobbika az alakzat délnyugati részén fekvő Siljan-tó, ezért az egész képződményt Siljan-gyűrűnek (Siljan Ring) nevezik. A több mint 50 km átmérőjű, a Landsat–8 néhány évvel ezelőtti felvételén látható gyűrű Európa legnagyobb becsapódásos eredetű krátere, de világviszonylatban is a húsz legnagyobb közé tartozik.
A Siljan-gyűrű a NASA Landsat–8 műholdja OLI (Operational Land Imager) kamerájával 2020. június 24-én készült felvételen. A több mint 50 km átmérőjű Siljan-gyűrű Európa legnagyobb becsapódásos eredetű krátere, de világviszonylatban is a húsz legnagyobb közé tartozik. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A geológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a kráter középső részén a talajszint kissé megemelkedett, ezt veszi körül az a kör alakú árok, amelynek egyes részeit a tavak töltik ki. A terület évezredek óta lakott, azonban csak az 1960-as évek végén, mélyfúrásokkal vett kőzetminták elemzése eredményeképpen derült fény a struktúra kozmikus eredetére. A kutatás azóta is folyik, egy 2019-es tanulmányban például leírják, hogy a mélyben található, töredezett kőzetek egykor alkalmasak lehettek az ősi életformák számára. Egy 2021-es tanulmányban arról számolnak be, hogy több mint 500 méter mélyen gombák fosszilizálódott maradványait találták meg.
A Siljan-gyűrű geológiai szerkezete. (Kép: Drake, H. et al., 2019)
Sorozatunk egyetlen, a déli félgömbön található krátere, amely egyben a Föld egyik legnagyobb és legősibb becsapódási maradványa, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Johannesburgtól délre látható Vredefort-kráter. A képződményt körülbelül kétmilliárd évvel ezelőtt hozta létre egy legalább 10 km átmérőjű (újabb becslések szerint 20–25 km-es) égitest becsapódása. Feltételezik, hogy a 15–25 km/s sebességű becsapódás következtében 100 km átmérőjű és 40 km mély luk keletkezett a felszínben, amely azonban a falai beomlása következtében gyorsan feltöltődött és kiszélesedett. A képződmény jelenlegi átmérője 180 és 300 km közötti. Korábban a képződményt vulkanikus eredetűnek vélték, csak az 1990-es években végzett geológiai vizsgálatokkal sikerült bebizonyítani becsapódásos eredetét.
A NASA Landsat–8 műholdja OLI (Operational Land Imager) kamerájával 2018. június 27-én készült felvétel a 90 km kiterjedésű Vredefort Dome-ról. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Kutatók szerint a becsapódás nyomán a középponti csúcsot létrehozó kéregmozgás olyan heves volt, hogy egy kb. 25 kilométer kiterjedésű területen felcsavarodtak a kőzetrétegek. A különböző anyagú rétegek eltérő sebességgel erodálódtak, így jött létre a koncentrikus ívek ma is látható sorozata, jóllehet a teljes gyűrűnek ma már csak egy része látható, az egykori kráter déli részét ma jóval fiatalabb, mintegy 300 millió éves kőzetek borítják. A kép közepén látható, sötétebb színű terület az erdőkkel borított Vredefort-hegyvidék, ahol vékony a talaj, a lejtők pedig meredekek, ezért mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a terület. A hegyvidék gerincei mentén világosabb vonalak láthatók, ezek a 2,8 milliárd éves kőzetek adják a világ aranybányászatának harmadát.
Az egykori kráterperemen kívül fekvő Potchefstroom és a kráter belsejében lévő, a képződménynek a nevét adó Vredefort közötti, légvonalban mintegy 50 km távolságot megtéve geológiai időutazáson vehetünk részt. Előbb 2,5–2,1 milliárd éves üledékes kőzetekkel találkozunk, Vredefort felé közeledve viszont 3,1–3,5 milliárd éves gránit alkotja a felszínt, valamint annak az óceáni kéregnek a maradványa, amely valaha 25 km mélyen helyezkedett el a felszín alatt. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Sarkköri táj
A Botteni-öböl jege
Tavaszi hó
Fekete kontinens az űrben
Ültetvények az Orange-folyó mellett
Földi kráterek (1. rész)
Blast From the Past: Sweden’s Siljan Ring (NASA Earth Observatory)
Siljan Ring (Wikipedia)
Blast From the Past: Vredefort Crater (NASA Earth Observatory)
Earth Impact Database (New Brunswick Egyetem, Kanada)
Tízéves lett a nemzetközi kisbolygónap kezdeményezés, ebből az alkalomból a NASA Earth Observatory bemutatta a Földön található legjellegzetesebb becsapódásos eredetű krátereket.
