A Botteni-öböl jege

Április közepén még csak töredezik a Balti-tenger legészakibb csücskében a jég, az öblökben viszont még szilárdan tartja magát a tél.

A Landsat–8 OLI műszere (Operational Land Imager) 2021. április 19-én készítette a természetes színeket mutató felvételt a Botteni-öböl északnyugati részéről. A partvidék Svédországhoz tartozik, a svéd–finn határ az első kép jobb felső sarka közelében éri el a tenger befagyott részét. A képen látható, hogy a svédországi partszakasz kisebb öbleit egybefüggő jégtakaró tölti ki, a jég szilárdan rögzül a szárazföldhöz. Ugyanakkor a Botteni-öböl keleti részén a jég töredezett, úgynevezett sodródó jég, amely a szél és a tengeráramlás hatására szabadon mozoghat.

A Botteni-öböl északnyugati része az áprilisi jégolvadás idején a Landsat–8 felvételén. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin / Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A kinagyított részleten Luleå város környékén az egyik parttól partig befagyott, kisebb öböl látható. Måttsund település környékén feltűnő a jég sötét elszíneződése. Ez olyankor jön létre, amikor valamilyen üledékben gazdag víz ömlik a jég felszínére, amikor a vízszint megemelkedik, de a szárazföldhöz stabilan hozzáfagyott jégtakaró nem tudja követni a vízszint emelkedését. Az április 19-én készült felvételen a jég még szilárdan áll, de a Finn Meteorológiai Intézet adatai szerint május 1-re már itt is megindult a jég feltöredezése, amely május közepére általában teljesen eltűnik.

A fenti képen megjelölt terület kinagyított képén Luleå város környéke látható. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin / Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

Bár a Botteni-öböl csak télen fagy be, az időszakos jégtakarónak nagy a jelentősége a térség állatvilága szempontjából, a fókák például a jeges élőhelyeken hozzák világra utódaikat. A térség lakosai is kihasználják az összefüggő jégtakaró nyújtotta lehetőségeket, mert a jégen könnyebben megközelíthető a svéd és a finn partok mentén elszórt sok ezer sziget, amelyek egy része lakott, másokon csak szezonális halászfaluk vannak, egy részük pedig lakatlan. A kinagyított képen jól láthatók a jégtakarón a közlekedés nyomai.

A látható alakzatok egy részét viszont természetes folyamatok hozzák létre. A Germadön-szigettől nyugatra vékony, fehér vonalak, gerincek figyelhetők meg. Ezek olyankor keletkeznek, amikor az úszó jégtáblák egymásnak ütköznek, darabokra törnek és felhalmozódnak a jégfelszínen. A gerincek mentén akár több méter magasra is feltorlódhat a jég, ami megnehezíti a hajózást. A finn jégtörő hajók április 18–20 közötti megfigyelései szerint a szigettől keletre is bőséggel voltak jelen hasonló jéggerincek.

A Finn Meteorológiai Intézet munkatársa által vezetett, a jég vizsgálatát végző kutatásról az EGU (European Geosciences Union) The Cryosphere című folyóiratában megjelent publikációjukban számolnak be a kutatók. Vizsgálatukhoz a NASA ICESat–2 műholdjának nagy felbontású topográfiai méréseit használták, ezek alapján becsülték meg a jéggerincek képződésének mértékét a Botteni-öbölben. A kutatásban részt vett a Marylandi Egyetem egyik munkatársa is, aki szerint az ICESat–2 közel valós időben rendelkezésre álló mérései alapján kidolgozott módszer az Arktisz és más jéggel borított területek vizsgálatára is alkalmazható.

Kapcsolódó cikkek:
Hóolvadás a sarkvidéken
Balti-tengeri panoráma
Kalinyingrádnál a tenger...

Kapcsolódó linkek:
A Botteni-öböl jege (NASA Earth Observatory)
Lappföld és Santa Claus hazája (Sentinel blog)