Az Amerikai Légierő a mostaninál tízszer több űrszemétdarab követését reméli a 2018-ra elkészülő radartól.

Áprilisban az ESA új, még tesztüzemben működő radaros távérzékelő műholdja, a Sentinel-1A már fontos adatokat szolgáltatott az afrikai ország hatóságainak.

Két napon belül a második kazah műhold állt pályára. Ezúttal a közép-ázsiai ország első földmegfigyelő holdja, a KazEOSat-1 indult, európai Vega rakétával.

A kalifornai cég 28 apró űreszköze, amellyel a Földet fényképezik, február óta már pályán van. Jövőre jöhet még 100.

Annak ellenére, hogy a Föld környezetében egyre több az űrszemét, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetőinek 2013-ban szerencséje volt.

A Fülöp-szigeteken hatalmas pusztítást végzett, emberek ezreinek halálát okozó tájfun szélebességét nem volt könnyű megmérni.

Az Európai Űrügyökség (ESA) segítségével olyan szolgáltatást fejlesztettek, amely az interneten elérhető információval segít az árvízi mentés során.

Pénteki cikkünkben, amelyben a legújabb koreai földmegfigyelő műhold felbocsátásáról adtunk hírt, ezt a kérdést tettük fel. Itt a válasz!

A címben szereplő kérdést brit ellenzéki politikusok tették fel, mivel a nyugat-afrikai ország egyre nagyobb nemzetközi segélyeket fogad el az éhező lakosság segítésére.

Június 25-én két órán belül két különböző Szojuz rakétaindítást is végrehajtottak. Egy modern orosz földmegfigyelő hold Bajkonurból, egy internetes adatátjátszó hálózat első négy műholdja pedig Kourouból startolt.

Az ALOS-2 (Daichi-2) sikeres elődjének munkáját folytatja, nagyfelbontású radarképeket készít bolygónk felszínéről.

Bő háromhavi csapadék esett le két nap leforgása alatt a Balkán-félsziget északnyugati részén.

A Malaysian Airlines MH370 jelű járata március 8-án Kuala Lumpurból Pekingbe indult, de az intenzív keresés ellenére azóta sem találják.

Február végén először Francia Guyanába, majd márciusban a világűrbe indul az európai műholdas földmegfigyelés új korszakát nyitó Sentinel-1A.

Az európai GOCE műhold mérései szerint a Japánt megrázó 2011. márciusi hatalmas földrengés a környezetében megváltoztatta a gravitációs teret.

A becslések szerint vasárnapról hétfőre virradó éjjel léphet a sűrű légkörbe a műhold. A zuhanást túlélő darabjai elhanyagolható kockázatot jelentenek.

Egy jó kép többet ér minden szövegnél – a távérzékeléssel gyűjtött információ esetén is.

A KOMPSAT-5 távérzékelő műhold Oroszországból startolt, ukrán Dnyepr hordozórakétával. (A cikk végén pedig rejtvény!)

A NASA infravörös csillagászati műholdját 2011-ben takarékosságból kapcsolták le. Most takarékosságból indíthatják újra...

Műholdas mérések szerint a vízzel telített talaj is szerepet játszott a mostani közép-európai nagy árvizek létrejöttében.