Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.
Jó hír, hogy az igazán veszélyes földközeli kisbolygók pályáját már ismerjük. Igaz, a kisebbek még milliószámra rejtőzhetnek az űr mélyén, de ezek kevésbé veszélyesek.
Az év utolsó startjával állt pályára a Kaofen-4, amely geostacionárius pályáról 50 m-es felbontással kémleli majd Kínát és környékét.
Az ESA SMOS műholdja és két, amerikai, illetve japán társa betekintést nyújt a trópusi viharok születésébe, ami segítheti a szélsőséges tengeri időjárás előrejelzését.
Egy 1-2 méter körüli, kis sűrűségű, feltehetően üreges test tart a Föld felé. Bajt biztos nem okoz, de látványos és a tudományos megfigyelések számára érdekes lehet.
Műholdas gravimetriai adatok segítségével a kutatók kiderítik, mi van a földkéreg legmélyebb rétegében, 80 kilométerrel a Tibeti-fennsík alatt.
Évtizedekig keringhetnek a Föld körül a februárban felrobbant amerikai műhold kisebb-nagyobb darabjai.
A cseljabinszki meteorit óta Oroszország is egyre nagyobb erőkkel keresi a földközeli égitesteket. Közepes távcsövek meglévő hálózata mellé egy újabb, nagyobb műszer is készül.
Sikeres a földközeli égitestek keresésére átállított NEO-WISE műhold, de a fenyegető égitestek döntő hányadát a földi távcsövekkel fedezik fel.
Franciaországban laboratóriumban modellezik a Föld körüli pályán bekövetkező ütközések hatását, Oroszország nemzetközi megfigyelő-hálózatot működtet.
Az erős naptevékenységnek – és a nemzetközi ajánlások betartásának – köszönhetően az elmúlt években mintegy 10%-kal csökkent az űrszemét mennyisége.
Műholdfelvételeken is látszanak a több száz kilométeren át terjedő fekete füstfelhők.
Közel hét éve kezdett sorozatunkat hosszú idő után új résszel folytatva, most bemutatjuk a Föld globális talajnedvesség-térképét.
15 éve jött létre az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében a távérzékelő műholdak üzemeltetői térítésmentesen feldolgozott adatokkal látják el a katasztrófa sújtotta országok hatóságait.
A Sentinel-1A műhold radaros mérései alapján feltérképezték, hogyan deformálódott a földkéreg a szeptemberi nagy chilei földrengés nyomán.
Földmegfigyelés, űrszemét-eltakarítás – ilyen feladatokkal készültek a kis műholdak, amelyeket egy PSLV hordozórakéta állított pályára.
Az európai Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold méréseiből kiderül, hol mennyivel mozdult el a felszín.
Létrejött az a két nemzetközi szervezet, amelyik figyelemmel kíséri a Földet fenyegető égitesteket és ajánlásokat tehet a veszély elhárításának módjára.
Vörös riasztást adtak ki Chile déli részén a Villarrica vulkán március 3-i kitörése után. Több ezer lakost kellett kitelepíteni a környező területekről.
Az űrszemét kutatásába Európa is aktívan bekapcsolódik. Az ESA látványos videón mutatja be az űrszemét sokasodását.
November végén tüzes véget ért a két évtizedes nyugalom a Zöld-foki-szigetcsoport egyik tagján. A vulkánkitörés azóta két települést elpusztított.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu