Köszönjük, naptevékenység!

Az erős naptevékenységnek – és a nemzetközi ajánlások betartásának – köszönhetően az elmúlt években mintegy 10%-kal csökkent az űrszemét mennyisége.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága évek óta önálló napirendi pontban tárgyalja az űrszemét problémáját. A témához kapcsolódóan több szakmai előadás is elhangzott az Albizottság legutóbbi, februári ülésszakán. Ezekből adunk közre néhány friss adatot, diagramot.

A NASA részéről Jer-Chyi Liou, az amerikai űrhivatal Űrszemét Programirodájának vezető kutatója foglalta össze a 2014. év legfontosabb tényeit. Az 1. ábráról leolvasható, hogy a Föld körül keringő, legalább 10 cm-es testek száma évtizedünk eleje óta enyhén csökken, már 17 000 alá süllyedt. Az is látható, hogy a darabok több mint felét az ütközések, robbanások és egyéb rendkívüli események során keletkező törmelék teszi ki (lila görbe). Ezek számának csökkenése részben az ENSZ ajánlásai fokozott betartásának, részben az erős naptevékenységnek köszönhető. (Ha erősebb a naptevékenység, a Föld felsőlégköre kitágul, kissé „felfúvódik”, így a néhány száz km magasan keringő törmelékdarabok erősebben fékeződnek, hamarabb megsemmisülnek.) A görbe két jelentős ugrását okozó eseményekről annak idején beszámoltunk. Nem elhanyagolható, de jóval kisebb tétel a „normális üzemmenet” során elkerülhetetlenül keletkező törmelékdarabok száma.

1. ábra: Az űrszemét (követhető) darabjainak száma az erős naptevékenységnek köszönhetően enyhén csökkent. (Kép: NASA)

A 2. ábra szerint a Föld körül keringő mesterséges objektumok együttes tömege elérte a 6700 tonnát (továbbra is csak a 10 cm-nél nagyobb testekről van szó, a kisebbek, bár sokan vannak, nem adnak jelentős járulékot az össztömeghez). Érdekes, hogy a tömeg döntő hányadát – nagyjából fele-fele arányban – a közel 4000 műhold (természetesen az üzemképteleneket is beleértve) és a csaknem 2000 hordozórakéta-fokozat teszi ki. A bő tízezer törmelékdarab az össztömeg alig néhány százalékáért felelős. Ugyanakkor a csaknem 4000 műhold közel 4000 tonna össztömegéből a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egymaga több mint 10%-ot tesz ki. (Még nagyobb a geoszinkron pályán keringő, több száz, egyenként több tonna tömegű távközlési műhold járuléka.)

2. ábra: Már 6700 tonna űreszköz és űrszemét kering a Föld körül. (Kép: NASA)

Az űrszeméttel való ütközések (vagy veszélyes közelségek) elkerülése érdekében az ISS-nek 2014-ben öt alkalommal kellett pályát változtatnia. A 3. ábrán látható, hogy ez sajnálatos rekord, az eddigi években összesen 21, évente csak 0–3 közötti ilyen manőver volt szükséges. Az amerikai aktív műholdak 2014-ben 21 kikerülő manővert voltak kénytelenek végrehajtani, ebből 2 esetben a kínai Fengjün–1C (Fengyun–1C) műhold, 4 esetben pedig a Kozmosz–Iridium ütközés maradványait kellett kikerülni. A NASA munkatársa arról is beszámolt, hogy 2014-ben öt amerikai polgári műhold fejezte be működését a geoszinkron pályán, ezek mindegyikét – az ENSZ ajánlásainak megfelelően – úgynevezett temetői pályára, vagyis a geoszinkron pályánál 205–400 km-rel magasabb pályára állították át, hogy ne veszélyeztessék az aktív geoszinkron holdakat.

3. ábra: Az ISS-nek soha annyiszor nem kellett kitérnie űrszemétdarabok elől, mint 2014-ben. (Kép: NASA)

Kapcsolódó cikkek:
Véget ért a COPUOS STS ülésszaka
Űrülés Bécsben
A kínai „űrszemetelés” után egy évvel
Példátlan műholdütközés

Kapcsolódó linkek:
Az ENSZ Világűrbizottsága
A Tudományos és Technikai Albizottság ez évi ülésszaka
NASA előadás az űrszemétről az ENSZ ülésszakon (pdf)
A NASA Űrszemét Programirodája