A start után Föld körüli pályán ragadt űrszonda a legutóbbi előrejelzések szerint feltételezhetően január 15-én este éri el a sűrűbb légrétegeket, és valahol Chile partjainál ér földet (pontosabban: vizet) a Csendes-óceánban – talán...
A start után Föld körüli pályán ragadt űrszonda a legutóbbi előrejelzések szerint feltételezhetően január 15-én este éri el a sűrűbb légrétegeket, és valahol Chile partjainál ér földet (pontosabban: vizet) a Csendes-óceánban – talán...
A kiszolgált német röntgencsillagászati műhold belépett a sűrű légkörbe. Darabjainak földet érési helyéről nincs hír, az esemény feltehetően észrevétlenül múlt el.
Mi nem éreztük, de a műholdak „látták” a hatalmas márciusi japán földrengés hatását Magyarország területén.
Legalábbis annál, mint amennyire korábban számítottak. Erre a következtetésre jutottak az amerikai WISE infravörös űrtávcső adatait elemző kutatók. A legnagyobbakból alig ezer lehet.
Most, hogy különösebb károkozás nélkül földet értek az amerikai UARS műholdnak a légkörben el nem égett darabjai, felidézzük a legemlékezetesebb hasonló eseteket az űrkorszak elmúlt 54 évéből.
A címben feltett kérdés megválaszolásához hasznos és fontos, hogy helyszíni méréseket végezzenek. De az eredményt nem csak így, hanem radaros távérzékelő műholdakkal is meg lehet állapítani és ellenőrizni.
Szomália, Kenya, Etiópia, Dzsibuti – a talaj szárazsága, ami műholdas adatok alapján is felismerhető és feltérképezhető, már most súlyos élelmiszerválságot okoz.
A kínai miniszterelnök angliai látogatásának idején érdekes egyezség született: három épülő brit földmegfigyelő műhold minden nagyfelbontású felvételét 2014-től kezdve hét éven át a kínai félnek értékesítik.
Az irányítók feladták, nem tudták működésre bírni a Daichi (ALOS) távérzékelő mesterséges hold elromlott energiaellátó rendszerét.
Pontosan hogyan zajlott 2011. március 11-én a Japán partjai mellett bekövetkezett 9.0 magnitúdójú földrengés?
Ha mégis ránk esne valami – persze nem fog –, akkor jó ha tudjuk, ki a felelős... Gál Gyulának, a világűrjog nemzetközi szaktekintélyének írása.
Az epicentrumtól 9000 km-re, a hazai GPS állomáshálózat mérései alapján sikerült kimutatni a márciusi japán földrengés okozta deformációkat Magyarország területén.
Hamarosan, talán a hétvégén lehullik a Földhöz már túl közel került, kiszolgált német röntgenteleszkóp. Túlzott aggodalomra azért nincs ok.
Alig múlt el az ijedelem az amerikai UARS műhold darabjainak lezuhanásával kapcsolatban, egy hónap múlva jöhet a következő: a német-amerikai ROSAT röntgencsillagászati hold.
Csak semmi pánik! Továbbra sincs ok különösebb aggodalomra. Az üzemen kívüli UARS távérzékelő hold darabjai a legújabb számítások szerint szeptember 23-a környékén érhetik el a földfelszínt.
Ezen a tavaszon és nyáron különösen sok árvízről érkezett hír az Egyesült Államokból. Most két helyszínt mutatunk meg nagyfelbontású űrfelvételeken.
Az elmúlt évben ennyiszer figyelmeztette egy-egy veszélyes űrszemétdarab közeledtére a nemzetközi partnereket az amerikai légierő űrfigyelő rendszere.
Május 14-én az USA Louisiana államában, Morganza mellett meg kellett nyitni az áradó Mississippi töltését. Az elöntött terület űrfelvételeken.
Japánban az épületeket úgy tervezték és építették, hogy ellenálljanak a nagyobb földrengéseknek is. A mostani katasztrófa legnagyobb részét a rengés által keltett szökőár és az általa magával sodort törmelékek okozták.
Cikksorozatunkban a 2011. márciusi 9.0 magnitúdójú Tōhoku földrengés és az azt követő szökőár hátteréről, eseményeiről olvashatnak, sok űrkutatási vonatkozással. Az első részben a kiváltó okot, a kéregmozgást ismerhetik meg.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu