Újra a Föld-védelemről

Egy nemrég felfedezett földközeli kisbolygó kapcsán ismét reflektorfénybe került a NASA bolygóvédelmi és Föld-védelmi programja.

Januárban járta be a világsajtót a hír – többnyire szenzációhajhász tálalásban –, miszerint a nem sokkal korábban felfedezett 2024 YR₄ kisbolygó 2032-ben a Földbe csapódhat. Miután a pontosabb pályaszámítások szerint elmúlt a veszély, és az égitest inkább a Holdat fenyegeti, portálunkon is beszámoltunk az esetről. A közelmúltban Jeff Foust, a Space Review portál főszerkesztője arról fejtette ki véleményét, milyen hatással volt az eset a bolygóvédelmi, pontosabban Föld-védelmi erőfeszítésekre. Az alábbiakban röviden ismertetjük Foust írását.

Gyakran előfordul, hogy egy újonnan felfedezett kisbolygó közelítő pályája alapján a Földet veszélyeztetőnek tűnik, a pálya pontosabb meghatározása után azonban az ütközés valószínűsége gyorsan elenyészően csekéllyé válik. A 2024 YR₄ esetében nem ez volt a helyzet, a 40 és 90 méter között átmérőjűnek becsült aszteroida Földbe csapódásának valószínűsége a kezdeti 1% alatti értékről február közepére 3,1%-ra emelkedett. A néhány nappal későbbi számítások azonban nem igazolták a veszélyt, jelenlegi ismereteink szerint az égitest sem 2032-ben, sem a belátható jövőben nem csapódik a Földbe.

Mindamellett, a NASA Föld-védelmi gépezete mozgásba lendült, amint arról Kelly Fast, a NASA bolygóvédelmi tisztviselője március végén beszámolt. Elmondta, hogy amikor a becsapódás valószínűsége 1% fölé emelkedett, a NASA hivatalosan értesítette az illetékes szövetségi ügynökségeket és más érintett szervezeteket, így a távcsöves megfigyelések koordinálásával és a veszély elemzésével foglalkozó nemzetközi kisbolygó-riasztási hálózatot (IAWN, International Asteroid Warning Network) és a kozmikus veszélyek elhárítására alkalmas űrküldetés kidolgozásával foglalkozó tanácsadó testületet (SMPAG, Space Mission Planning Advisory Group). Ez volt az első alkalom, amikor a kalkulált veszély 1% fölé emelkedése miatt ilyen hivatalos értesítést adtak ki, egyúttal elemezték, hogy a riasztási protokollban előírt lépések közül melyik milyen hatékonyan működött. A helyzetről a NASA tudományos ügyekért felelős főigazgató-helyettese a Képviselőház tudományügyi bizottságát is tájékoztatta.

A 2024 YR₄ esete új megvilágításba helyezte a NASA bolygóvédelmi erőfeszítéseit. A bolygóvédelem csak kicsiny program a NASA gépezetében, a szervezet költségvetésének alig 1%-ával gazdálkodhat. A közvélemény viszont komolyan érdeklődik a kérdés iránt: amint a kongresszusi albizottság elnöke a meghallgatáson tartott bevezetőjében elmondta, egy 2023 nyarán végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a válaszadók 60%-a vélte úgy, hogy a NASA-nak prioritásként kellene kezelnie a bolygóvédelmet, míg az űrhajósok Holdra küldését csak 12%-uk tartotta a legfontosabb feladatnak, a Mars-utazást még kevesebben.

A NASA a kongresszusi meghallgatást arra is kihasználta, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a tervezett bolygóvédelmi küldetésére. A NEO Surveyor szonda a Föld–Nap-rendszer L₁ (belső, a Naphoz közelebbi) Lagrange-pontja körül, a Földtől 1,5 millió kilométerre keringő kis infravörös távcső lesz, amely segíti a földközeli kisbolygók (NEO, Near Earth Objects) felfedezését. Az 1,2 milliárd dollár költségvetéssel készülő szonda startját 2028 júniusára tervezik, de dolgoznak azon, hogy már 2027 őszén elindulhasson. Az egyetlen fennakadást a munkában az okozta, hogy januárban az űrtávcsövet építő JPL-t (Jet Propulsion Laboratory) a közelben pusztító erdőtüzek miatt be kellett zárni, ami egy hónap lemaradást okozott. Jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy a Smithsonian Asztrofizikai Központban működő Nemzetközi Kisbolygóközpont munkatársainak hamarosan óriási adattömeggel kell megbirkózniuk, a NEO Surveyor és a Vera Rubin Obszervatórium munkába állása után ugyanis a megfigyelési adatok mennyisége várhatóan a jelenlegi tízszeresére nő.

A NASA földközeli kisbolygókat kereső szondája, a NEO Surveyor talán már 2027 őszén elindulhatna. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Szóba került az is, hogyan érinti a küldetést a NASA költségvetésének tervezett csökkentése, de úgy tűnik, a NEO Surveyor biztonságban van, noha a költségvetés részleteit még nem ismerik. Bizakodásra ad okot, hogy februárban Jared Isaacman, a NASA kijelölt új vezetője „aránytalanul alulfinanszírozottnak” nevezte a NASA bolygóvédelmi programját. Emellett a Föld-védelmi költségvetés növelésének a Kongresszusban is vannak támogatói. Ha az általános költségvetési csökkentés ellenére a bolygóvédelemre fordítandó kiadásokat sikerülne növelni, akkor arra is vannak tervek, mire kellene ezt költeni. A Nemzeti Akadémiák bolygókutatási évtizedes áttekintő tanulmánya (decadal survey) már korábban javasolta a NASA-nak egy olyan űreszköz tervezését, amellyel kipróbálhatnák, miként lehet reagálni konkrét veszély esetén.

A szakemberek megpróbálnak egy olyan küldetéshez is támogatást szerezni, amelyik a 2029 áprilisában a Föld közelében elrepülő Apophis kisbolygót látogatná meg, azon túlmenően, hogy a Bennu kisbolygóról mintát hozó OSIRIS-REx küldetést OSIRIS-APEX-re (APophis EXplorer) átkeresztelve a szondával megközelítik az Apophist, de ez a szonda azonban csak a néhány hónappal földközelsége után éri el a kisbolygót. (Az Apophis a geostacionárius pályánál közelebb repül el a Földhöz, de az ütközés valószínűsége 0.) Ezért egy olyan szondát is szeretnének indítani, amelyik a Föld megközelítése előtt érné el a kisbolygót. Hasonló küldetést tervez az ESA RAMSES (Rapid Apophis Mission for Space Safety) néven, azonban ennek finanszírozásáról csak a novemberi miniszteri tanácsülés fog dönteni. A JAXA egy másik kisbolygó, a Phaethon mellett elrepülő szondát tervez DESTINY+ néven, azonban útban célpontja felé ez is elrepülhetne az Apophis mellett.

A kutatók szeretnék, ha a Janus szondapárost az Apophis felé indíthatnák.(Kép: Lockheed Martin)

Az új, az Apophist korábban elérő NASA szondára az egyik lehetőséget a 2023-ban parkolópályára állított Janus szondapáros jelentheti. A NASA már tavaly ősszel körkérdést intézett az érintettekhez, hogyan lehetne a Janust az Apophis megfigyelésére használni, a válaszok egyelőre nem ismertek. Eközben a szakemberek egy áprilisi konferencián szorgalmazták a Janus páros ilyen célú felhasználását. Felmerült az a lehetőség is, hogy az OSIRIS-APEX végezze el a földközelség előtti megfigyeléseket is, bár akkor csak gyenge felbontású képek készítésére lenne mód. Döntés még nem született, bár az idő sürget.

Kapcsolódó cikkek:
A Földet vagy a Holdat?
Magáncégek is felkeresnék az Apophist
Föld-védelmi stratégiák
Dél-Korea nem megy az Apophishoz
Bolygóvédelem és Föld-védelem

Kapcsolódó linkek:
An asteroid’s threatened impact may still impact planetary defense (The Space Review)