A legújabb Ariane 5 ECA indításkor került Föld körüli pályára a holland fejlesztésű Sloshsat FLEVO mesterséges hold.
Az új nagy teljesítményű európai hordozórakéta próbaindítása során február 12-én pályára állított Sloshsat FLEVO összesen mintegy 24 órára való kísérletet végez, legfeljebb két hetes időszakra elosztva. A hold élettartamát a manőverezéshez szükséges hajtóanyag mennyisége korlátozza.
A nyelvtörő nevű kísérleti űreszközzel a folyadékok dinamikáját vizsgálják a súlytalanság körülményei között, a fedélzetén levő tartályban elhelyezett 33 és fél liter víz segítségével. A kicsi - mindössze 129 kg össztömegű, 90 cm-es élhosszúságú kocka alakú - hold az ESA és a holland nemzeti űrkutatási laboratórium (National Aerospace Laboratory, NLR) együttműködésében készült. A névre is van persze magyarázat: „slosh” angolul „lötyög” - mármint a víz a tartályban, „sat” a műholdra utal, „FLEVO” pedig a kísérlet angol nevének (Facility for Liquid Experimentation and Verification in Orbit) kezdőbetűiből összeálló rövidítés (nagyjából: folyadékkísérletek céljára szolgáló kísérleti űreszköz). Szokás szerint a rövidítésnek más olvasata is van, hiszen Hollandia egyik tartományát - épp azt, amelynek földjét szívós munkával a tengervíztől hódították el - Flevolandnak hívják.
A folyadékok lötyögésének hatását az indítórakéták illetve a nagyobb mennyiségű folyadékot tartalmazó mestrerséges holdak irányítására mindeddig nehezen tudták modellezni. A kísérlet fő célja a modellek finomítása és ellenőrzése mérési adatokkal. A henger alakú, összesen 87 literes, de 33,5 liter vizet szállító tartály falában elhelyezett 270 érzékelő vizsgálja a folyadék viselkedését. Emellett hőmérséklet-, nyomás- és folyadéksebesség-mérőket is felszereltek 17 ponton. A 12 apró, nitrogénnel működő fedélzeti hajtómű szolgáltatja alkalmanként a gyorsító impulzusukat. Természetesen magának a műholdnak a mozgását is vizsgálják, giroszkópok és gyorsulásmérők segítségével.
Kapcsolódó cikkek:
Sikeres Ariane-indítás
Kapcsolódó linkek:
A Sloshsat FLEVO programjáról részletesen az ESA-nál
Korábban már beszámoltunk az európai Ariane-5 hordozórakéta legutóbbi sikeres startjáról. Most bemutatjuk az "utasokat", vagyis azt a hét európai műholdat, melyek a világűrbe jutottak.
