Ritka jelenségnek voltak tanúi a földmegfigyelő műholdak – és persze a szigetek lakói – június 27-én.

Néhány archív fotó segítségével felidézzük az európai űrpolitika tíz évvel ezelőtti törekvéseit, és azt, mi valósult meg a célokból. Nagyot fordult a világ – a részletekben is.

Egy nem is olyan régi világnap, amely a kisbolygó-becsapódások veszélyeire igyekszik felhívni a figyelmet, az 1908-as Tunguz-esemény 110. évfordulóján.

A néhány hónappal ezelőtt közzétett 2020. májusi indítási dátumhoz képest újabb majdnem egy évet csúszik a James Webb-űrtávcső (JWST) startja.

A japán űrszonda megközelítette célpontját, a Ryugu kisbolygót, amelyet először tüzetesen megvizsgál, majd 2020-ra mintát hoz belőle a Földre.

Érdekes eredményeket adott a rövid ideig tartó súlytalanság agyműködésre gyakorolt hatásának vizsgálata.

Új, a korábbinál pontosabb, a jeges kontinens domborzatát ábrázoló digitális terepmodellt tettek közzé.

Kínát nem veszik be a Nemzetközi Űrállomás programjába, ezért saját, tervezett űrállomását ajánlotta fel a nemzetközi közösségnek, a pályázat már nyitva áll. Egy amerikai véleményt is ismertetünk.

Az ENSZ június végén bélyegsorozatot ad ki a Bécsben rendezendő UNISPACE+50 konferencia és megemlékezés alkalmából. A bélyegeket már bemutatták, az érdeklődők Bécsben egy űrhajóssal is találkozhatnak.

A veterán marsjáró alig kap napfényt, így nem tud elektromos energiát termelni: az óráján kívül mindent lekapcsolt.

Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.

A Dragon CRS-15 közel 2,7 tonna rakománnyal elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.

Idén tizennyolcadik alkalommal állítottak Föld körüli pályára űreszközöket az ázsiai országból.

A 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban ennyit szánna az Európai Bizottság programjai továbbvitelére, megerősítésére és bővítésére.

2022-ben indul a Jupiter és jeges holdjai felé, de már készül az európai JUICE űrszonda.

Míg a napelemes Opportunity kénytelen volt leállni, a Curiosity számára nem jelenthet nagy gondot a globálissá váló porvihar.

Meglepő, de cikkünk öt képén ugyanaz az objektum látható, pedig a hasonlatosság csekély.

Mire megérkezett az ISS-re az űrállomás második európai parancsnoka, már ki is jelölték a harmadikat, akire ezúttal nem kell csaknem egy évtizedet várni.

A Theseus, a Spica és az EnVision a három jelölt, amelyek közül 2021-ben kiválasztják az ESA Cosmic Vision programja következő küldetését a közepes méretkategóriában.

Folytatódik az orosz navigációs műholdrendszer felfrissítése. A legújabb GLONASSZ-M hold Szojuz-2.1b rakétával startolt.