A NASA Spizter infravörös űrtávcsövének felmérése segítségével megtudhatjuk, milyen ütemben keletkeznek új csillagok saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben.

Mint ismeretes, a 2004. január óta a Marson tevékenykedő Spirit rover a Guszev-kráternél a homokos talajba ragadt és a kiszabadítására irányuló lépések nem vezettek eredményre.

A középkori itáliai zseniről elnevezett többcélú logisztikai modul utolsó rövid látogatását teszi meg nemsokára a világűrben. Következő alkalommal kicsit hosszabb ideig marad majd a Nemzetközi Űrállomásnál.

A dél-afrikai folyó mentén az öntözött területek látványa az űrfelvételen is feltűnően elüt a környező száraz tájétól.

Kínából pénteken sikeresen pályára állítottak egy feltételezhetően katonai célú távérzékelési műholdat. A kínai űrállomás első modulja 2011-ben indulhat.

Egy nemrégiben napvilágot látott információ szerint az óceán túloldalán komolyan fontolgatják új, kerozin-oxigén meghajtású rakétahajtóművek kifejlesztését.

A GOES rendszer legújabb tagja nem csak az időjárás-előrejelzésben segít.

A Discovery űrrepülőgépet a mai napon kiszállítják a 39A indítóállásba. Legkorábban április 5-én indulhat útnak a Nemzetközi Űrállomáshoz az STS-131 küldetés keretében.

Hamarosan elindulhat a 2005-ben start közben megsemmisült CryoSat pótlására készült űreszköz.

Az Ares-I és az Orion űrhajó helyett a Falcon-9 új amerikai hordozórakéta és a Dragon űrhajó még ebben az évben több kísérleti űrrepülést hajt végre.

Az égi támaszpont építői lehetségesnek tartják a bázis élettartamának még további meghosszabbítását.

Hogyan alakíthatják a központi fekete lyukak a számukra otthont adó galaxisok alakját?

Március 12-én, pénteken 18 órakor Székesfehérváron hallgathatnak előadást a Földet veszélyeztető égitestek kutatásáról.

Mi a közös az Európai Űrügynökségben (ESA) és Esa Alanen finn termékmenedzserben?

Zajlik a Kennedy Űrközpontban a Discovery felkészítése az indulásra. A legénység eközben folytatja a felszállást megelőző felkészülést. A kijelölt startdátum továbbra is 2010. április 5.

A február 27-én kipattant nagyerejű földrengés körülményeit és hatásait űreszközökkel is vizsgálják. De tényleg elbillent-e a Föld?

Űreszköz még sosem jutott olyan közel a Mars nagyobbik holdjához, mint most az ESA Mars Express űrszondája.

Az orosz navigációs műholdrendszer három új tagját indították egy Proton rakétával. Egyidejűleg két, korábban már gyengélkedő műholdat hivatalosan is működésképtelennek nyilvánítottak.

Az európai SMOS műhold, amely a talaj nedvességtartalmát és az óceánok vizének sótartalmát méri, a hamarosan véget érő kalibrációs folyamat után lassan megkezdheti rendszeres megfigyeléseit.

Egy űrfelvétellel köszöntöttük a téli olimpia kezdetét, s most egy másikkal búcsúztatjuk a ma véget érő sportesemény-sorozatot.