A Cassini mérései szerint metántavak és -tengerek helyett homok boríthatja a Szaturnusz holdjának felszínét. Az ESA eközben látványos (színes és „zenélő”) animációkat készített a Huygens tavaly januári leszállásáról.
Húsz éve jelent meg az első ilyen témájú szakmai publikáció magyar szerzőktől. Az azóta eltelt idő alatt sokminden más is történt – erről szólt csütörtökön egy nemzetközi szimpózium Budapesten.
Kétrészes cikkünkben az önszerveződő kritikus rendszerek néhány tulajdonságát mutatjuk be, és megvizsgáljuk, hogy ezek a tulajdonságok a magnetoszféra esetén is érvényesek-e.
A technikailag fejlettebb új és jobb műszerekkel felszerelt meteorológiai műhold, a második generációs Meteosat (MSG) adásait már két éve operatívan vesszük és feldolgozzuk az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával. Az új információkat már rendszeresen felhasználjuk a napi időjárás előrejelzésében is.
A SMART-1 európai űrszondáról, az egyetlen, jelenleg is dolgozó, Hold körül keringő űreszközről keveset hallani. Ezt a csöndet törjük meg a szondának a Mare Humorumról, pontosabban annak pereméről készített felvételével.
Egy 2000 óta élő nemzetközi megállapodás alapján természeti katasztrófák esetén világszerte űrfelvételeket hívhatnak sürgős segítségül. Most Magyarországon is sor került az egyezmény aktiválására.
Több hónapos késedelem után Kaliforniából elindult két mesterséges hold, a Calipso és CloudSat, amelyek az időjárás és a klíma kutatásában kapnak majd szerepet.
Önhasonló, fraktál jelenségek előfordulnak a magnetoszféra dinamikai folyamatai között is, de egyelőre még vitatott, hogy ez az önszerveződő kritikus viselkedés egyértelmű jeleként fogható-e fel.
A mostani idők naprendszerbeli szenzációja a darabokra szakadt 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstökös napközelsége. Az eseményt a Hubble-űrtávcsővel is figyelik.
Új szakaszába lépett az új amerikai Mars-szonda, a Phoenix indításra történő előkészítése. A mérnökök a kész vázra megkezdik az alrendszerek felszerelését, hogy 2007 augusztusában minden gond nélkül kerülhessen sor a küldetés indítására.
A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kerülő Obsztanovka kísérlet vezérlő és adatgyűjtő számítógépes rendszerét a KFKI RMKI, a földi ellenőrző berendezéseket (EGSE) az SGF Kft. fejleszti.
A NASA a kezdetektől fogva aktív az anyagtudományi kutatásokban. Bár a szén nanocsöves technológiát Japánban találták fel, az amerikai űrkutatásban is széles körben szeretnék alkalmazni.