A holdraszállás 50. évfordulója alkalmából a Sky and Telescope szerkesztői információs ábrán foglalták össze a holdkutatás jelenét és várható jövőjét. Bár nem 50, csak öt évet.
A Galileo műholdas navigációs rendszer földi infrastruktúrájában lévő berendezés meghibásodásából adódóan a szolgáltatásokban jelentős kiesés történt 2019. július 11–18. között.
2017. március 31-én a Jupiter Europa nevű holdja elhaladt egy háttércsillag előtt. Ez a jelenség nagyon ritka, ráadásul először fordult elő, hogy földi teleszkópokkal is sikerült nyomon követni.
Pályára állt az amerikai műholdas navigációs rendszer legmodernebb sorozatának második darabja, a Delta-4 hordozórakéta pedig most repült utoljára ebben a konfigurációban.
Augusztus 19-én indult egy új kínai távközlési hold, geostacionárius pályára szánták. A hordozórakéta a jelek szerint rendben tette a dolgát, de az űreszközzel valami nincs rendben.
Egy független tanulmány megállapítása szerint a NASA-nak esélye sincs arra, hogy 2033-ban embereket indítson a Mars felé. Legjobb esetben a 30-as évek végén.
Jóllehet a fő cél az űrverseny megnyerése volt, a NASA igyekezett az Apollo-küldetésekből és az azt követő űrszondák adataiból a lehető legtöbb tudományos eredményt kipréselni.
A jelképes gesztussal azt ismerték el, milyen jelentős a műholdas megfigyelések szerepe az éghajlatváltozás, azon belül a jégtakaró változásainak követésében.