Vége az űrversenynek. Erre kitűnő példa a kínai űrkutatás. A valóban néha túl óvatosnak tűnő fejlődés azonban mégiscsak fejlődés, mely rövidesen megkerülhetetlenné teszi Kínát az űrkutatásban. Hamarosan indul az első kínai Mars-szonda is.
A Nemzetközi Űrállomást (ISS) kiszolgáló huszonhatodik orosz teherűrhajó ma indul Bajkonurból. Közben készül a startra az Endeavour amerikai űrrepülőgép is.
Egyezségre jutottak az amerikai és európai műholdas navigációs rendszerek üzemeltetői. A polgári felhasználók számára a GPS és a Galileo jelei közös kódolással érkeznek majd.
Július közepének példátlan hőhulláma a Balkánra még a nálunk tapasztaltnál is melegebb időt hozott. A forróság erős széllel párosult, minden feltétel megvolt tehát a komoly erdő- és bozóttüzek kialakulásához, és ezek be is következtek.
Charles Simonyi, a második magyar űrhajós és az első magyar űrturista a közelmúltban négy tudományos kísérletben is részt vett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén.
Sokéves építés után, mintegy hat évvel az eredetileg tervezett indulása után, kissé megváltozott formában, de elindult a Phoenix űrszonda, hogy a Marsot arról faggassa: alkalmas-e az élet hordozására.
Elindult a Nemzetközi Űrállomásra a Konsztantyin Ciolkovszkij teherűrhajó. A különös névadással az űrkutatás és rakétatechnika 150 éve, 1857. szeptember 5-én (gregorián naptár szerint 17-én) született atyjának állítanak emléket.
Csütörtökön sajnálatos baleset történt a Scaled Compositesnél. Három ember halt meg egy robbanásban, amely a SpaceShipTwo hajtóművének tesztjekor történt.
A Columbia űrrepülőgép katasztrófája óta (2003) a közelmúltig a Nemzetközi Űrállomáson állandó jelleggel csak két űrhajós tartózkodott. Idejük nagy részét annak karbantartásával töltötték; érdemi munkára, kísérletezésre alig jutott lehetőségük.
A Marson tomboló porviharok könnyen a NASA bő három éve ott működő marsjáróinak a végét jelenthetik. A napelemek nem képesek elegendő energiát termelni.