Elindult a Nemzetközi Űrállomásra a Konsztantyin Ciolkovszkij teherűrhajó. A különös névadással az űrkutatás és rakétatechnika 150 éve, 1857. szeptember 5-én (gregorián naptár szerint 17-én) született atyjának állítanak emléket.
Ennek a Progressznek már sok neve van. A médiában általában úgy szerepel "Russian spacecraft", ami kb. annyit jelent, orosz űreszköz. A Wikipédia már úgy ír róla: "Russian expendable freighter spacecraft", ami kb. az egyszer használatos orosz teherszállító űreszköznek felel meg. Az angol nyelvű cikkekben már csak elvétve találunk "cargo spaceship" elnevezést, ami a magyarban máig elterjedt teherűrhajót írja le.
A Progressz M-61 2007. augusztus 2-án indult a Nemzetközi Űrállomásra, hogy mintegy 2,5 tonna ellátmányt (víz, élelmiszer, műszerek, kísérleti eszközök, üzemanyag, oxigén) szállítson az űrhajósoknak. Fjodor Jurcsihin parancsnok és Oleg Kotov fedélzeti mérnök már felkészítették a Kursz automata dokkolórendszert az űrhajó és az ISS augusztus 5-ére tervezett összekapcsolódására. A teherűrhajónak az augusztus 1-jén leválasztott (s még aznap a Föld légkörébe belépő) Progressz M-59 biztosít helyet az űrállomás Pirsz dokkolómoduljához. Jelenleg a Simonyit is az űrbe juttató Szojuz TMA-10 (a Unity és a Zarja modulok között), valamint a május 12-én indított Progressz M-60 (a Zvezda modulhoz) csatlakozik az űrállomáshoz.
A Progressz nevére visszatérve. Eredetileg minden hozzáadott betű nélkül, egyszerűen Progressz-1,-2, stb.-nek nevezték őket, 1978-1990 között szám szerint 42 repült. 1990-től új típust használtak a Mir űrállomás megnövekedett szükségletei miatt, ez lett a Progressz M-1,-2, stb. Ebből indították augusztus 2-án a 61.-et. 2000-től egy újabb típus is használatban van, igaz, ritkábban van rá szükség. A Progressz M1-1,-2, stb. eddig utolsó képviselője, a Progressz M1-11 2004. január 29-június 3. között repült. Egy újabb típust, a Progressz M2-t is tervezték még a Mir-2 űrállomáshoz, de építése már lekerült a napirendről. Valamennyi Progressz elég a légkörben. Bár kifejlesztették hozzá a Raduga visszatérő egységet, azt 1990-1994 között használták csak, mintegy 11 alkalommal. (Az ESA vizsgálta hasonló rendszer elkészítését az ATV teherűrhajókhoz PARES néven.)
A Nemzetközi Űrállomáshoz induló Progressz teherűrhajókat más névvel is ellátják. Mivel a Progressz M-61 a 26. Progressz, ami az ISS felé tart, új megjelölése ISS Progressz-26, vagy egyszerűen ISS-P26.
Konsztantyin Eduárdovics Ciolkovszkij valóban a rakétatechnika atyja, nemcsak Oroszországon, hanem a világban. Még a cári időkben írta meg főművét, az 1903-ban megjelent "Исследование мировых пространств реактивными приборами" (Rakétahajtómű használatának jelentősége a kozmosz meghódításában). Ebben leírja, hogy a Föld körüli pályára álláshoz el kell érni a legalább 8 km/s-os sebességet, s ez lehetséges is, ha a hordozórakéta tömegét a pályára állásig csökkentjük. Erre javasolta a többfokozatú rakétát. Ezzel kapcsolatos számításai, tanulmányai vezették a későbbi nagy rakétatechnikusokat az első interkontinentális ballisztikus rakéták megépítésére.
Oroszország a Progressz M-61 (ISS-P26) Konsztantyin Ciolkovszkijra történő elnevezésével emlékezik meg (többek között) a 150 éve született tudósról, aki előtt idén az egész világ tiszteleg. (Ez egyben az első teherűrhajó, amit emberről neveztek el, megelőzve a már évekkel ezelőtt beharangozott európai Jules Vernet, az ATV első példányát.) Kapcsolódó cikkek:
Progressz és Endeavour
Magasabbra, magasabbra, magasabbra! – 80 éve startolt az első „űrrakéta”
A Nemzetközi Űrállomást (ISS) kiszolgáló huszonhatodik orosz teherűrhajó ma indul Bajkonurból. Közben készül a startra az Endeavour amerikai űrrepülőgép is.
