Az idén 1 másodperccel hosszabb lesz az év. De lehet, hogy utoljára alkalmazzák a szökőmásodpercet a Föld valós forgása és az atomórák által mért idő eltérésének kiegyenlítésére?
2005. december 9-én a Határozatok Tára közzétette, s ezzel hatályba lépett a 22/2005. (XII. 9.) Miniszterelnöki Határozat. Ennek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az ESA között.
Az Agena kudarca után új célpont tűnt fel a láthatáron: egy másik Gemini űrhajó. A szükség arra vitte a NASA-t, hogy némi plusz kockázatot felvállalva két, ember vezette űrhajó között jöjjön létre a találkozó.
Az Envisat űrfelvételén jól kivehető az a hatalmas füstfelhő, amely a vasárnap történt üzemanyagraktár-robbanás következtében árasztotta el a brit főváros környékét.
A legújabb röntgencsillagászati hold, a japán Szuzaku nemrég észlelési lehetőséget hirdetett a világ csillagászai számára. Eközben az első próbamegfigyelések eredményeiből is közzétettek néhányat.
A Spitzer-űrtávcső még nem olyan régi és ismert darab, mint a Hubble, ám az infravörös csillagászok hamarjában a szívükbe zárták. És most mi magyarok is a szívünkbe zárhatjuk, mert egy honfitársunk jelenthetett be általa új eredményeket.
Egy régi ismerős került elő a Szaturnusz rendszerében, „akiről” kezdték azt hinni, hogy eltűnt, ezért kezdett titokzatossá válni. A Cassini megtalálta az elveszettnek hitt küllőket.
A Galileo program első tesztműholdjának indítását a földi állmások hálózatában észlelt anomália kiküszöbölése miatt kell elhalasztani. Közben a start helyszínén, Bajkonurban 20 európai szakértő ellenőrzi az űreszközöket.
Európában az 1996-ban kb. 50 állomással indult EUREF Permanens Állomáshálózat (EPN) ma már több mint 170 GPS állomást foglal magába. A GPS méréseket 16 Analízis Központ koordináltan dolgozza fel, az egyik ilyen Központ 2001 óta a FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) a MŰI támogatásával működik.
Csak a véletlenen múlott, hogy a Gemini soron következő repülésére tervezett új művelet látványosabbra sikerült, mint azt eredetileg bárki is gondolta volna. A NASA 1965 decemberében újabb hatalmas lépést tett a Hold felé.
A V1647 Orionis nevű fiatal csillag két évvel ezelőtti kitörését követő váratlan halványodását figyelték meg az MTA Csillagászati Kutatóintézetének munkatársai. A jelenség alapján az objektum nem sorolható be az eddig ismert aktív, fiatal csillagok egyik osztályába sem.
A Földmérési és Távérzékelési Intézetben olyan új adatok kinyerésével kísérletezünk, amelyek hasznosak lehetnek a térségi tervezés folyamatában és más forrásokból nem vagy csak nagyon nehezen férhetők hozzá.
A GMES (Global Monitoring for Environment and Security = A környezet és a biztonság globális monitorozása) egy olyan program, melynek célja Európa versenyképességének biztosítása az űrtechnika gyakorlati alkalmazásai terén.