Optikai adatátvitel műholdak között

Sikerült az első, lézernyaláb segítségével végrehajtott kétirányú adattovábbítási kísérlet egy japán és egy európai mesterséges hold között.

A december 9-én végrehajtott próba résztvevői az idén augusztusban felbocsátott, kb. 600 km magas pályán keringő japán Kirari (más nevén OICETS) és a geostacionárius pályán levő európai Artemis távközlési mesterséges hold voltak. (Az Artemist 2001 júliusában indította az ESA, de csak hosszú, komplikációkkal teli út után, 2003 elején érte el tervezett pozícióját.)

A Kirari már a második mesterséges hold, amely az Artemist lézeres adatátviteli kísérlethez használta. Korábban – 2001 novemberétől kezdve rendszeresen – a SPOT-4 próbálta ki először, hogy működőképes-e az adatokat egy lézernyalábra „ültető” műszaki megoldás. A most végrehajtott kísérlet újdonsága, hogy nem csak adatokat, hanem parancsokat is továbbítottak, és a kapcsolat kétirányú volt. A kommunikációs öszeköttetés minősége kitűnűre sikerült. Mindenesetre nem egyszerű feladat egy akár 40 ezer km távolságban, több kilométeres másodpercenkénti relatív sebességgel mozgó másik űreszközt „eltalálni” a keskeny lézernyalábbal. A japán JAXA és az európai ESA űrügynökség közötti együttműködés keretében a tesztek 2006-ban is folytatódnak, hogy minél változatosabb körülmények között ellenőrizhessék a rendszert.

Ha majd elterjed, az optikai adatátvitel számos előnyt nyújt a hagyományos rádiófrekvenciás kommunikációhoz képest. Nagy sávszélességet lehet elérni viszonylag kis tömegű, kis teljesítményigényű berendezésekkel. Az adattovábbítás minőségét sem befolyásolja zavaró interferencia. Nem véletlen, hogy mindkét űrügynökség további kutatási és fejlesztési tervekkel rendelkezik e téren.

Kapcsolódó cikkek:
Kirari és Reimei
Menteni, ami menthető (9. rész) - Artemis

Kapcsolódó linkek:
A JAXA közleménye a Kirari sikeres kísérletéről