Hírportálunk Olvasóinak talán ismerősen cseng Bálint Tibor neve. A JPL és a CalTech munkatársa a közeli és a távoli jövő űrszondáiról tart előadást február 7-én, Budapesten.

A Bay Zoltán vezette híres kísérletekre emlékeznek a BME OMIKK-ban február 6-án.

1971. január 31-én újabb űrhajó indult a Hold felé, hogy kiköszörülje az előző küldetés során a NASA-n esett csorbát, az amerikaiak pedig továbblépjenek a Hold felfedezésében.

HRSC, azaz High Resolution Stereo Camera, magyarul nagyfelbontású sztereo fényképezőgép. A Mars Express egyik műszere. 2005 eredményeinek fényében pedig lassan főműszere. A tavalyi év leglátványosabb Marsot érintő eredményeit ez a műszer szállította.

A január végi hideghullám az Appennini-félszigetet, Olaszországot is elérte.

A NASA pénzügyi és technikai okokra hivatkozva el fogja halasztani a Ceres és a Vesta kisbolygók közeli tanulmányozására szánt Dawn szonda erre az évre tervezett startját.

Régen írtunk utoljára az első olyan európai űreszközről, amely a Hold körüli pályán dolgozik. Lehet, hogy egy nagy „csattanással” lesz vége a meghosszabbított küldetésnek...

Az elmúlt esztendő egyik űrkutatási csúcspontja a Deep Impact űrszonda találkozása volt a Tempel-1 üstökössel. Az eredmények sora impozáns.

Négy űrcsillagászati mesterséges hold különböző hullámhossz-tartományokban készített felvételeiből állították össze a Kocsikerék-galaxis gyönyörű (de hamis) színes képét.

Az elképzelések szerint tartható az a terv, hogy az első négy, már valódi szolgáltatást nyújtó műholdat 2008-ban pályára állítsák.

Az utóbbi évek űrkutatásának vitathatatlan csúcsterülete a Mars felderítése. Miközben két-két amerikai szonda kutat a felszínen illetve a bolygó körül keringve, az első európai szondának is jut hely a felfedezésekben.

A szomorú évfordulóra a Cseh Posta által tavaly kiadott bélyegblokk bemutatásával emlékezünk.

1961-re már sok dolgot kipróbáltak a nagyhatalmak az űrben, egy dolog hiányzott, az ember repülése. De a jóslatok borúsak voltak fajunk számára, így a nagy attrakció előtt a tudósok a világ mindkét pólusán beiktattak egy főpróbát: a szovjetek kutyákkal, az amerikaiak egy csimpánzzal tettek próbát.

A napokban elküldte első felvételeit a legújabb európai geostacionárius meteorológiai műhold, a Meteosat-9 (korábban MSG-2). Felvételeivel hamarosan találkozhatunk a hazai televíziókban is...

1986. január 28-án, pontosan húsz éve indult útnak a Challenger űrrepülőgép, hét fős személyzettel a fedélzetén. Az eseményeket talán mindannyian ismerjük: ez lett a Challenger utolsó útja...

2005 a Titan éve (is) volt. A NASA megannyi űrszondás sikere szinte egymásra licitált tavaly. Köztük voltak zajosak és kevésbé világra szólóak. A Titan fokozatos felfedezése ilyen halk siker volt.

Közép-európai idő szerint a január 24-re virradó éjszakán pályára állt a legújabb japán földmegfigyelő műhold. A JAXA űrügynökség legújabb „gyermeke” akár 1 : 25 000 arányú térképezést is lehetővé tesz.

A budapesti FÖMI TK szakemberei távérzékelési módszereket teszteltek az erdőkárosítás monitorozására. A cél: felmérni a gyapjaslepke kártétele nyomán kialakult helyzetet a Balaton térségében, és ezen keresztül eldönteni, hogy a technológia megfelelő lehet-e monitoringra.

...röpítette világgá pénteken az egyik hírtelevízió az információt (melyet valószínűleg a jereváni rádiótól vett át). Nos (a Kádár-korszakban divatos viccek második mondatát idézve) a HÍR IGAZ, DE... Ugyanis NEM ATOMHAJTÁSÚ, és ha már atom, akkor NEM AZ ELSŐ...

Az emberiség előszőr indított űreszközt a Plútóhoz és a Kuiper-övbe. A New Horizons űrszonda (többszöri halasztások után) végül csütörtökön sikeresen pályára állt. Az immár szabadon "szárnyaló" New Horizons 2015. július 14-én érkezik a Plútóhoz.