Hétfőn a NASA sajtótájékoztató keretében mutatta be részletes terveit a Space Shuttle-rendszer üzemeltetésére.

Ahhoz, hogy a megmaradt három űrrepülőgép ismét szolgálatba állhasson, nem elegendő csupán a baleset fizikai okait feltárni. Ahogy azt a bizottság a jelentésében is leírta, a fizikai okok mellett a NASA szervezetében is kell keresni a hibát...

Az USAF (Amerikai Légihaderő) jelenlegi tervei szerint október 17-én indulhat a világűrbe a GPS-2R-10 jelű navigációs műhold.

A baleset körülményeit vizsgáló bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy a balesetért egyaránt, azonos mértékben okolhatók technikai, és a NASA szervezetén belüli hiányosságok. Sorozatunk harmadik részében folytatjuk a baleset technikai hátterének bemutatását.

A baleset körülményeit vizsgáló bizottság jelentésében hangsúlyozza, hogy a balesetért egyaránt, azonos mértékben okolhatók technikai, és a NASA szervezetén belüli hiányosságok. Sorozatunk második részében elkezdjük bemutatni a baleset technikai hátterét.

Az előzetes terveknek megfelelően ma (vasárnap) hajnalban, közép-európai idő szerint 05:40-kor, a csütörtökön indított Progressz teherűrhajó hozzákapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ez azt is jelenti, hogy az immár második magyar Pille műszer is az ISS-nél van.

Közép-európai idő szerint maj hajnalban, 3:47:59-kor útnak indították a 12. ISS-Progresszt. Fél tonnányi rakományában a legújabb Pille is helyet kapott.

Amennyiben minden a tervek szerint halad a magyar fejlesztésű Pille dózismérő legújabb példánya péntek hajnalban elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az, hogy az űrrepülőgépek kiesését követő mostani korlátozott szállítókapacitású időben ez a kis Magyarország a fedélzetre kerülhet, egyértelműen jelzi a Pille fontosságát és sikerességét.

Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló augusztus 27-én rendkívüli nyitvatartással várja az érdeklődőket.

Legutóbb a korai Homo Sapiens láthatta olyan fényesnek a Marsot, mint amilyennek mi láthatjuk idén augusztusban, s 2287-ig nem is lehetne részünk hasonló élményben. A legnagyobb közelség augusztus 27-én éjjel következik el.

Mintegy tíz nappal indítása után elkészült a NASA újdonsült űrobszervatóriumának első felvétele.

Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.

Augusztus utolsó napjaiban rengeteg embert csalt ki az éjszakai égbolt alá a hír, a Mars olyan közel kerül a Földhöz, amire 59 000 éve nem volt példa. A kíváncsiság óriási méreteket öltött és ez alól nem voltak kivételek az IKONOS műhold irányítói sem: a csodálatosan részletes földi fotóiról híres szonda is a Marsot fényképezte a földközelség idején.

Nem sokkal azután, hogy az INSAT-3 műholdat pályára állították, máris 28 ember köszönheti neki az életét! Az indiai űrügynökség műholdjának egy speciális fedélzeti berendezését kihasználva a fő feladat mellett egy nemzetközi rendszer részeként arra is használják, hogy bajbajutott hajókon, repülőgépeken segítsen – a jelek szerint sikeresen.

A Space Imaging cég IKONOS műholdja döbbenetes fotót készített a közelmúltban elpusztult brazil rakétaindítóhelyről.

Péntek reggel, közép-európai idő szerint 03:48-kor, az előzetes terveknek megfelelően elindult Bajkonurból a legújabb Progressz teherűrhajó. Az űreszköz 2,5 tonna utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, és rakománya között található az ISS orosz moduljára szánt magyar fejlesztésű Pille dózismérő.

A két nappal ezelőtt kiadott Columbia-jelentés három fő fejezetet tartalmaz. Az első rész azt taglalja, hogy mi történt, a második azt, hogy miért történt mindez, a harmadik részben pedig a vizsgálóbizottság az amerikai űrkutatás jövőjét vizsgálja. Most induló sorozatunk első részében - igazodva a jegyzőkönyvhöz - megvizsgáljuk, hogy mi történt.

A Columbia Balesetét Vizsgáló Bizottság (CAIB) ma az előre megadott időpontban közzétette 248 oldalas jelentését. A balesetnek a jelentés szerint egyformán oka a már sokszor emlegetett habdarab, és a NASA szervezetén belüli sajátosságok.

Mint arról mindössze néhány perccel a start után beszámoltunk, hétfőn hajnalban nagyszabású program végéhez érkezett a NASA: elindította a "nagy obszervatóriumok" utolsó képviselőjét, a SIRTF infravörös űrtávcsövet.

Mint arról korábban már beszámoltunk, 21 ember vesztette életét és 20 megsebesült, amikor pénteken, helyi idő szerint 13:30-kor egy brazil rakéta felrobbant az alcantarai kilövőálláson.