A Hubble – magyar segédlettel – a Rosetta új célpontját fürkészi

Mint ismeretes, az Ariane-5 tavaly decemberi hibája miatt a magyar szakemberek részvételével épített Rosetta üstökösszonda indulását el kellett halasztani. A halasztás egyben azt is jelentette, hogy az eredetileg kijelölt célpont, a Wirtanen üstökös elérhetetlenné vált a szonda számára. Az új célpontról, a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről viszont elég kevés volt az információ. Mostanra ez az információhiány is a múlté, mivel a Hubble segítségével egy háromfős tudóscsoport – köztük egy magyar kutató – pontos méretet vett a Rosetta leendő célpontjáról.

Az Ariane-5 módosított változatának első példánya tavaly decemberben mondott csütörtököt, de a kutatók már idén februárban közzé tették a halasztás miatt törölt célpont – a Wirtanen üstökös – utódainak lehetséges listáját. Az ESA favoritja a Csurjumov-Geraszimenko üstökös (67P/C-G) volt, és nagy szükség mutatkozott az alapos vizsgálatára, mivel a szonda paraméterei a Wirtanen méret és gravitációs viszonyaira igazíttattak, nem volt mindegy, hogy az új üstökös mekkora és adódik-e egyáltalán leszállóhely rajta. A legjobb eszköznek a Hubble mutatkozott a felmérésre, ezért az ESA azonnal távcsőidőt igényelt a NASA-tól, amit március 11-12.-ére meg is kapott. Három kutató látott neki a Csurjumov-Geraszimenko feltérképezéséhez: a francia kutatásvezető, Dr. Philippe Lamy a Laboratoire d´Astronomie Spatiale-től, Harold Weaver a John Hopkins Egyetemről és Tóth Imre a MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetétől.

A három szakember 21 órán át vizsgálódhatott a Hubble-lel és végül a 61 elkészült felvétel alapján – a néhány éve általuk kifejlesztett elemzési és feldolgozási eljárásnak köszönhetően - egy igen részletes képpel tudtak előállni a célpontot illetően. Az adatfeldolgozás során elkülönítették az üstökös magját a kómától, és meg tudták határozni a Csurjumov-Geraszimenko méreteit és alakját. Az eredmény szerint 5 x 3 kilométeres legnagyobb kiterjedésével egy, a Wirtanentől nagyjából háromszor nagyobb testről van szó, mely kissé ellipszoid alakot vesz fel. A mérésekkel a szondára váró hőviszonyokra alapvetően befolyással bíró adatra is sikerült fényt deríteni: a Csury becenéven is emlegetett kométa nagyjából 12 óránként fordul meg a tengelye körül. A vizsgálatot végző szakemberek szerint lehetségesnek látszik a leszállás az újonnan választott objektumon is.

Egy üstökösön való leszállás és helyszíni vizsgálat hatalmas tudományos eredmény lenne. 2004. februárjában remélhetőleg el is indulunk a cél megvalósítása felé. További tíz év múlva pedig, – amikor a szonda landol e parányi égitesten – valószínűleg választ kapunk a világűr eme egzotikus vándorköveit érintő kérdéseink legtöbbjére. Akkor, talán mi magyarok is büszkén mondhatjuk: a Naprendszer egy távoli égitestén álló űreszköz néhány berendezésén ott áll a felirat: „Made in Hungary”.

Dancsó Béla

Kapcsolódó cikkek:
Rosetta - A cél új, a rakéta (majdnem) a régi
Legújabb Rosetta-fejlemények