Legutolsó alkalommal kapcsolódott le a Nemzetközi Űrállomásról egy Space Shuttle. Az Atlantis űrrepülőgép hazafelé tart. Az emberiség első többször felhasználható űrhajójának utolsó leszállása következik.

Három évtizeden át tartó előkészületek után sikeresen elindult az orosz rádiócsillagászati műhold, amelynek 10 m-es rádiótávcsöve hatalmas földi rádióteleszkópokkal együtt nagy felbontású interferometrikus méréseket végez majd.

Most először állt pályára egy űreszköz a Mars és a Jupiter pályája között húzódó fő kisbolygóöv egyik égitestje körül.

1993. január 17. Egy egyszerű űrséta napja, a világ már fel sem figyelt rá. Az űrrepülőgép rutinná tette az űrsétákat is. De milyen csodálatos rutinná!

Magyarország különleges összekötő szerepet játszott a készülő szovjet rádiócsillagászati műhold fejlesztői és a nyugati együttműködő partnerek „összehozásában”.

A kereskedelmi mobil távközlési rendszer űrszegmensének frissítésére készült űreszközöket Szojuz rakéta emelte a magasba Bajkonurból.

Az orbiter egységek (a szűkebb értelemben vett űrrepülőgépek) hattyúdalát jelentő misszió terv szerint halad a Nemzetközi Űrállomásnál. Miközben mi a kánikulától „szenvedünk”, a bázis és az űrsikló összesen tízfős legénysége lépésről lépésre teljesíti az utolsó Space Shuttle küldetést.

1984. június 26. Az STS rendszer végül biztonsági szempontból sem bizonyult sikeres konstrukciónak. A katasztrófák mellett sápasztó véletlenek is kikezdték a NASA magabiztosságát. De volt olyan is, amikor jól működött a rendszer – igaz, az utasai úgy érezhették, újjászülettek.

106 különálló CCD detektorból rakták össze az ESA 2013-ban indítandó űrobszervatóriumának legfontosabb berendezését.

1986. január 28. A NASA legértelmetlenebb katasztrófája, a Challenger-katasztrófa, amely a start után 74 másodperccel 7 űrhajóst ragadott a halálba, köztük egy civil tanárnőt, Christa McAuliffe-ot.

2000. december 4. A NASA űrhajóflottája akkor talált rá az igazi rendeletetésére, amikor az űrnemzetek elkezdték építeni a Nemzetközi Űrállomást. Az űrrepülőgép fáradhatatlan igáslónak bizonyult. És volt egy pillanat, amikor az ősi építőtradíció találkozott az űrtechnikával, az STS űrhajósainak akaratából.

1990. április 29. A NASA legnagyobb sikertörténetének, a Hubble-űrtávcsőnek is részese volt a Space Shuttle: róla indították, majd ötször is szerelték az űrhajósai. Lényegében a shuttle nélkül nem lenne működőképes.

Az, hogy a VLBI technika felbontóképesség-növelését a bázisvonalak kiterjesztésével az űrbe telepített rádióteleszkópokkal érjék el, már a VLBI kezdeti története során, az 1970-es évek elején felmerült.

A GPS Block 2F-2 startja volt az amerikai navigációs műholdrendszer jubileumi, ötvenedik indítása valamilyen Delta rakétával.

1995. február 3. A Space Shuttle nem csak az amerikaiak legkorszerűbb űrhajója volt, hanem egyúttal az is, amely komolyan „összehozta” az amerikaiakat az oroszokkal. Hogy hogyan?

A Google Lunar X Prize nemzetközi űrverseny hivatalos magyar nevezője, a Puli csapata megszerezte első arany fokozatú támogatóját.

1985-ben a mindkét félnek megfelelő barátságos, „semleges helyszínen”, Budapesten kezdték meg formális együttműködésüket a szovjet és nyugati rádiócsillagászok, hogy megszülethessen a RadioAstron űr-VLBI műhold.

A Kennedy Űrközpontban ismét kidugta az orrát a napfényre egy űrrepülőgép. Ezúttal a Discovery-n volt a sor, hogy megmutassa magát a külvilágnak.

A Tianlian-1B a kínai emberes űrprogramot, az űrhajók és a földi irányítók kommunikációját szolgálja majd.

1991. november 27. Az űrrepülőgép többcélú felhasználásának egyik legkevésbé ismert szegmensét a katonai kísérletek adták. A repülések tizedén kellett a Pentagon megbízását is szem előtt tartani.