A kis csendes-óceáni állam, Kiribati nemrég elhatározta, hogy diplomáciai kapcsolatba lép Tajvannal. Mi köze ennek a kínai űrkutatáshoz?

A japán Nozomi űrszonda megfertőzheti a Marsot, ugyanis ha továbbra is a jelenlegi pályáján marad, akkor december 14-én becsapódik a Vörös Bolygóba - állítja egy japán napilap.

Érdekes, hogy az amerikai légierő nem tudott választani a két befutó között, inkább mindkét pályázót győztesnek hirdette ki. Valószínűleg ez nem a katonák határozatlanságának eredménye, sokkal inkább a két hadiipari gigász lobbiérdekeinek kiegyenlítettségéé. A Boeing Delta-4 persze a lobbiérdekektől függetlenül ugyanúgy klasszis képességeket villant fel.

Hétfőn az RTL Klub Delelő című műsorának egyik blokkjában ezúttal csillagászat lesz a téma, a műsorvezető beszélgetőtársa az Űrvilág szerkesztőségének tagja lesz.

Végre bekövetkezett a várva várt jelenség: 2003. november 20-án (csütörtökön) 18 óra előtt néhány perccel vöröses, oszlopszerű alakzatok jelentek meg az északi égen, amelyet Magyarország területén már számos helyen észleltek - mondta az [origo]-nak Tepliczky István, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára.

Kína sikeresen pályára állított szombaton egy távközlési műholdat, és ennek apropóján egy illetékes bejelentette, hogy Peking 2005-ben tervezi a következő űrhajós utazását.

Burán és Columbia. Első hallásra talán furcsának tűnhet, ha egyszerre említjük a két űrrepülőgépet. Sajnos azonban ma már mindketőre csak emlékezhetünk…

1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.

1975-ben először hajtott végre űreszköz sima leszállást a Marson, és mindjárt kettő. A Viking-1 és Viking-2 azt kapta feladatul, hogy megválaszolják a mindenkit leginkább izgató kérdést, van-e, lehetséges-e élet a Vörös Bolygón? Válaszként akkor sem igent, sem nemet nem lehetett mondani. Lehet, hogy most értettük meg, miért?

A nyolcvanas évek közepére elkészült a szovjet űrrepülőgép. A felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ez a gép az amerikai „testvér” szakasztott mása. Ám ez csak a látszat...

A Magyar Asztronautikai Társaság DATA Szakosztálya és a TIT Budapesti Szervezete "Űrklubot" szervez.

Mindannyiunk által ismertek az égbolt oly sokszor csodált csillagképei. De mióta léteznek? Mennyi van belőlük? Van hivatalos nyilvántartásuk? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Bartha Lajos székesfehérvári előadásán.

Az űrbe jutás első szabálya: végy egy megfelelő hordozóeszközt. Aki ma az űrbe akar juttatni valamit, arra viszonylag széles kínálati piac vár. E piac mostanában megjelenő két szereplője az EELV programban kifejlesztett Atlas-5 és Delta-4.

A Nemzetközi Űrállomás (ISS - International Space Station) immár kisiskolás korba lépett, miután tegnap volt öt éve, hogy első eleme kijutott a világűrbe.

Az eBay internetes aukciós ház eladásra kínálta a kaliforniai SpaceDev cég “portékéját”, egy komplett mini-műholdat. A kikiáltási ár 9,5 millió dollár.

Befejező részéhez érkezett a nyolcvanas évek nagy szovjet űrprogramját bemutató sorozatunk. Az utolsó részben bemutatjuk, hogy ma mit használunk az Enyergija-Burán programból.

Egy ellopott norvég mentőautó tolvaja mindössze tizenkét kilométernyire jutott hétfőn az eltulajdonított járművel, mert húsz perccel az Oslo belvárosában elkövetett bűntett után a rendőrség elfogta a tettest a gépkocsiban levő GPS-es rendszernek köszönhetően.

Japánban bejelentették, hogy használhatatlanná vált a mindössze 10 hónapja működő Midori-II földmegfigyelő mesterséges hold, az egyik legfontosabb tudományos űreszköz. Az ok egyelőre nem ismert, de esetleg a Nap megnövekedett aktivitása is felelős lehet a meghibásodásért.

A Magyar Asztronautikai Társaság 2003. december 6-án egynapos szakmai munkaműhelyt szervez ŰRTANítás címmel tanárok, valamint tanár szakos egyetemi, főiskolai diákok részére. A jelentkezési határidő e hét vége!

A Szovjetunióban is kísérleteztek újrafelhasználható eszközökkel…