A hiperspektrális érzékelők jelentik a műholdas távérzékelés jövőjét. Az EO-1 Hyperion nevű műszere a látható és infravörös tartományban, 200-nál is több sávban érzékeny.
Egy évre tervezték, de novemberben múlt tíz éve, hogy a NASA pályára állította az új technológiai megoldások kipróbálására szánt, most is működő Earth Observing-1 (EO-1) földmegfigyelő mesterséges holdját.
Csillagászok a Herschel infravörös űrteleszkóppal végzett mérések révén kimutatták, hogy a csillagkeletkezési ráta, azaz a csillagok keletkezésének üteme 11 milliárd évvel ezelőtt volt a csúcspontján.
Az USA első űrprogramjában mindent (rakétát, űrhajót, műveleteket) úgy kellett összerakni, mint egy puzzle-t. Az izgalmas részekhez 1960 végén ért el a NASA.
1965-ben már mindenki Hold-lázban égett, a NASA mégis a Nap megfigyelésére küldött egy egész szondasorozatot. A Pioneer program holdszondái után a Pioneer-6 Nap körüli pályára indult, a bolygóközi tér megismerésére.
A közép-amerikai ország kormánya egymilliárd dolláros megbízást adott a Boeing cégnek három mesterséges hold és a hozzájuk tartozó földi kiszolgáló hálózat létrehozására.
Az európai műholdas helymeghatározó rendszerből jószerével már csak a műholdak hiányoznak. December 20-án megnyílt Fucinóban a két majdani földi irányítóközpont egyike.
Szibéria délkeleti részén az Angara folyó felduzzasztásával alakították ki a Bratszki-víztározót, amely szinte úgy néz ki az Envisat műhold radarképén, mint egy hüllő.
Az Európai Űrügynökség (ESA) számos fiatal egyetemistáknak szóló pályázata között idén is meghirdette a REXUS/BEXUS rakéta- és ballonprogramokra szóló felhívását.