Csütörtökön a Kennedy Űrközpontban lejátszották a Columbia fedélzeti adatrögzítőjének szalagját. Az elemzések alapján a rögzítő pillanatokkal az űrrepülőgép szétesése előtt állt csak le.

Egy vezető amerikai katonatiszt szerint az amerikai csapatok a tegnapi nap folyamán sikeresen mértek be és semmisítettek meg hat olyan zavaróberendezést, melyekkel az iraki hadsereg a GPS műholdak vételét igyekezett megnehezíteni, illetve lehetetlenné tenni a hadszintéren.

Dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár hamvasztás utáni búcsúztatására ma 14:00 órakor kerül sor a Nemzeti Sírkertben. A NASA-díjas kutató, nyugalmazott egyetemi tanár február 26-án, tragikus baleset után hunyt el.

A NASA hétfői bejelentése szerint a múlt héten megtalált adatrögzítő szalagja használható állapotban van.

Vágó István beszél arról, hogy miért kell kutatnunk a világűr titkait.

Az űrrepülőgép több ezer, eddig összegyűjtött darabja közül a legnagyobb szerephez a most megtalált darab juthat, ha a szakértőknek sikerül kiolvasniuk a tartalmát.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Mostani epizódunkban megismerkedünk az első Ariane rakéták sikereivel és kudarcaival, és bemutatjuk az első olyan magyar űrberendezést, amely „nyugati” űreszközzel jutott a világűrbe.

Az emberes marsutazás az űrkutatás világában folyton ott lebegő cél. Bár hivatalos program még nincs, a Vörös Bolygóhoz küldött szondák mind-mind azt is kutatják, vajon leszállhat-e ember a bolygó vörös homokjára. A NASA Mars körül keringő Odyssey űrszondája a későbbi emberes marsexpedícióhoz szolgáltatott a minap értékes adatokat.

Az április 10 és 12-e között megrendezendő "A Brit Rakétagyártás Szóbeli Történelmi Programja" (British Rocketry Oral History Programme, BROHP) 50. konferenciájára támogatást ajánl fel a Brit Nemzeti Űrközpont (British National Space Centre, BNSC) diákok számára.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. A mai epizód bemutatja az első Ariane rakéta készítését és indítását.

2003 júniusában indul az első európai űrszonda - a Mars Express - a Vörös Bolygóhoz. Fedélzetén a Beagle-2 leszállóegységgel a Mars titkai után nyomoz.

Hétfői bejelentés szerint, amennyiben az iraki csapatok megpróbálták az amerikai GPS rendszert Bagdad bombázása során zavarni, akkor ezek a kísérletek eddig nem jártak eredménnyel.

A különféle amerikai kormányzati szervezeteket és állami hivatalok képviselőit tömörítő szervezet, az IGEB hivatalos bejelentése a (Hazánkban is sokak által használt) GPS műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerről, az iraki háború kapcsán.

Miközben Irakban háború dúl, egyre gyakrabban hallani az űrtechnika katonai szerepvállalásáról. Cikksorozatunkban megpróbáljuk bemutatni, hogy mi a katonai műholdak feladata, illetve, hogy a Szövetségesek miképp használják a polgári és katonai műholdakat a hadműveletek során. Előszőr a GPS néhány katonai vonatkozásával ismerkedhetünk meg.

Amint az köztudott, az ESA és az Arianespace ez év januárban úgy döntött, hogy a Rosetta üstököskutató szonda startját az Ariane-5 rakéta tavaly decemberi kudarca miatt bizonytalan időre elhalasztja. Miközben folyik a kudarc okának kivizsgálása, azt követően pedig a rakétán elvégzik a szükséges módosításokat, a Rosettát hibernálták, és az ESA intenzíven keresi a lehetséges új üstökös-célpontokat. Az idő azért is sürget, mert a szonda szakszerű tárolásának évi költségét 50 és 100 millió Euro közötti összegre becsülik.

Sokan támadták az utóbbi időkben a NASA-t, hogy miért nem "rettent meg jobban" attól a lehetőségtől, hogy esetleg csempék estek le a Columbiáról felszállás közben. Nos - ahogy azt mostani fotóink is bizonyítják - ilyesmi már korábban is többször történt, és ebből soha, semmi komolyabb probléma nem adódott...

2003 a Mars-kutatás éve lesz, egyszerre négy űrszonda látogatja meg a Vörös Bolygót. A kozmikus találkozóra a NASA két felderítő robotot küld, amelyek felkészülve a májusi indulásra lassan megérkeznek Cape Canaveralba.

2003. március 25-én, kedden 17 órai kezdettel Dr. Szegő Károly tart előadást a fenti címmel Székesfehérvárott, a Barátság Házában.

Ezzel a címmel tart előadást március 18-án Spányi Péter a Polaris Csillagvizsgálóban. Mint portálunkon már többször olvashatták, a Rosetta európai üstökös-kutató misszió indulását januárban el kellett halasztani az Ariane-5 hordozórakéta tavaly decemberi meghibásodása miatt.

Hazánk néhány éven belül csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez (ESA). Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Sorozatunk mostani részéből kiderül, hogy miképp sikerült több tucat légkörkutató ballont egy műholddal felrobbantani, és hogy miért indult oly nagy késéssel az első olyan európai űrszonda, mely eljutott a Jupiterhez.