Űrvilág.hu - Pontosabb antarktiszi terepmodell

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Pontosabb antarktiszi terepmodell

2018.06.24. 08:15 Környezetünk védelme

Új, a korábbinál pontosabb, a jeges kontinens domborzatát ábrázoló digitális terepmodellt tettek közzé.

A CryoSat–2, az ESA jégkutató műholdja. (Kép: ESA / AOES Medialab)

A terepmodellt az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat műholdja 2010 júliusa és 2016 júliusa között végzett, mintegy 250 millió radaraltiméteres mérése alapján készítették az Antarktiszt borító jégtakaróról és az ahhoz kapcsolódó, a tengeren úszó jégselfekről. Az újabb és pontosabb modell a 2017 márciusában publikált (és korábbi cikkünkben bemutatott) modellt váltja fel. A modellt a Brit Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központ (CPOM, UK Centre for Polar Observation and Modelling) munkatársai készítették. Az új modell több szempontból is felülmúlja a korábbit: 350 ezer négyzetkilométerrel nagyobb területet fog át (a több mint három Magyarországnyi többlet terület azonban az Antarktisz területének mindössze 2,5%-a), és kétszer jobb a felbontása a korábbinál. A modell így a kontinens területének immár 95%-át felöleli. (A Déli-sark körül látható, 200 km-es fehér folt az, amely fölött a műhold inklinációjából adódóan soha nem repül el, így ott méréseket sem végezhet.)

Az Antarktisz minden korábbinál pontosabb 3D modellje, amely az ESA Cryosat műholdja 2010–2016 között végzett mérései, mindegy 250 millió adat alapján készült. (Kép: CPOM)

A pontos topográfiai modell lehetővé teszi, hogy a kutatók jobb előrejelzéseket készítsenek arra vonatkozóan, hogyan reagál a jégtakaró a következő évtizedekben a melegedő klímára.

Ugyancsak a Cryosat mérései alapján állapították meg az Antarktiszt borító jégtakaró vastagságát, amely helyenként a 4 kilométert is meghaladja. (Kép: CPOM)

A CryoSat–2 műholdat (a startkor elveszett eredeti Cryosat pótlására) 2010. április 8-án Bajkonurból, SS–18 interkontinentális ballisztikus rakétából átalakított Dnyepr hordozórakétával indították. Legfontosabb műszere az apertúraszintézis elvén működő interferometrikus radaros altiméter (SIRAL, SAR Interferometric Radar Altimeter), amelyet a pálya pontos meghatározása érdekében a DORIS Doppler-elven működő rádiós pozíciómeghatározó és lézertükör (LRR) egészít ki. A műhold 717 km közepes magasságú, 92° inklinációjú, de nem napszinkron pályán kering a Föld körül. Irányítását a darmstadti ESOC-ból végzik, adatait a svédországi Kiruna és Esrange követőállomások veszik.