1980. június 3-án szállt le a Kubászovot és Farkast hazahozó Szojuz-35 űrhajó. A csak hazatéréshez használt űrhajó ma a Közlekedési Múzeumban látható - így virtuálisan - akár be is mászhatunk...
Egy kis történelem
1979. június 6-án 21 óra 15 perckor (magyar idő szerint) indult Bajkonurból a Szojuz-34 űrhajó. Fedélzetén nem foglaltak helyet űrhajósok, fő feladata a Szaljut-6 űrállomás két lakójának biztonságos leszállítása volt a Földre. A manőverre azért volt szükség, mert 1979 áprilisában a Szojuz-33 főhajtóművének meghibásodása miatt az első szovjet-bolgár legénység nem tudott kikötni az űrállomáson.
A szovjet alaplegénységet felszállító Szojuz-32 űrhajót az előírt időben nem tudták visszahozni a Földre, mert a Szojuz-33 dokkolása elmaradt. Mivel a korai Szojuzok világűrben tölthető garanciaideje 90 nap volt, így nem maradt más hátra, mint az eredeti program megváltoztatása: a Szojuz-34 a szovjet-magyar űrpáros nélkül indult a Szaljut-6 űrállomásra. Onnan a Szojuz-32 ugyancsak emberek nélkül tért vissza a Földre 108 napos űrbéli tartózkodás után, 20 %-kal meghaladva a garanciaidőt. A leszállás minden tekintetben sikeres volt, de a szovjet szakemberek érthetően nem akartak kockáztatni semmit.
A magyar űrhajósnak még egy évet kellett várnia, ameddig 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor (magyar idő szerint) felemelkedett a Szojuz-36 űrhajó. Nyolcnapos űrrepülés után Valerij Kubaszov és Farkas Bertalan a Szojuz-35 kabinjával tért vissza a Földre. A jubileumi évfordulóra való tekintettel meghívjuk Önt, üljön be virtuálisan ebbe az űrhajóba, és ismerje meg egyik legfontosabb részét, a vezérlőpultot.
A Szojuz-űrhajó vezérlőpultja
A pult három fő részből áll:
A két szélső egység majdnem teljesen szimmetrikus. Balról jobbra haladva elsőnek egy parancskiadó és visszajelző berendezést találunk, (2. kép) amely mechanikus, dobtáras kivitelben készült. A feliratos nyomógombok segítségével a kívánt műszercsoport zöld színű ellenőrző ablakai az űrhajós felé fordulnak. Ha a lámpa ég, akkor a különféle berendezések- rádiók, szivattyúk, ventilátorok, televízió stb. - bekapcsolt állapotban vannak. A páratlan számokkal jelzett nyomógombokkal lehet be-, a páros számozottakkal pedig kikapcsolni a szükséges műszert, berendezést.
A billentyűk melletti két kapcsolóval szabályozható a levegő hőmérséklete három fokozatban (15, 20, 25 °C), és a hűtőfolyadék hőfoka két fokozatban (5 és 15 °C). Két hangerőszabályzót találunk még a pulton: az egymás közötti telefon és a rádió gombját.
A kabinban való tájékozódást könnyíti meg a 3. ábra. A berepülőmérnök pultjától balra az űrruhák kézi feltöltését végző berendezést helyezték el. A csapok szerepe az űrruha ellenőrzése során fontos. Normál légnyomás esetén innen végzik az űrruhák feltöltését a ballonokból. A kabin levegőjének útját elzárva, ki lehet nyitni a 40%-ős oxigéntartalomra feldúsított levegő csapját az űrruha felé. így túlnyomás jön létre benne, ami körülbelül 0,35 bar. Ezzel a módszerrel ellenőrzik az űrhajósok az űrruha hermetikusságát.
A 4. ábra már a parancsnoki pult részletét mutatja. A bal felső sarokban látható a Glóbusz nevű műszer, ami tájékoztatást ad a Szojuz-űrhajó helyzetének meghatározásához, a Föld felszínéhez viszonyítva. Ez a műszer egy másik üzemmódban azt mutatja meg, hogy hol érne földet vagy vizet az űrhajó, ha azonnal - például vészhelyzetben - bekapcsolnák a fékező hajtóművet.
A bal alsó sarokban egy kereket találunk, amely a Szojuz visszatérése során játszik szerepet. Mintegy öt km-es magasságban három, piropatronos szelep lép működésbe, és az így keletkezett nyílásokon át kiegyenlítik a nyomást a kabinon belül és kívül a külső atmoszférával. A Szojuz leszállóegysége héjszerkezetének kialakítása nem teszi lehetővé (az összeroppanás veszélye miatt), hogy a belső nyomás kisebb legyen a külsőnél.
A kerék melletti műszer segítségével lehet ellenőrizni az űrhajóban lévő nyomást, hőmérsékletet. Mellette a fedélzeti óra található. A kép jobb felső sarkában található a legfontosabb tabló, amely három részre osztható. Az első három sorban piros fényű ablakok villognak egyidejű hangjelzéssel, ha valamelyik fontosabb műszer meghibásodik. A középső három, sárga színű sor a megközelítőrendszer állapotáról ad felvilágosítást. Az utolsó három sorban zöld színű lámpák szolgáltatnak adatokat az éppen működő rendszerekről (rádióadó, főhajtómű, orientációs hajtóművek stb.)
Szöveg: Dr. Magyari Béla - Schuminszky Nándor
Fotók: Schuminszky Nándor
Folytatjuk...
1. ábra: A Szojuz-35 visszatérőkabinja és főernyője,
első kiállítási helyén, a Hadtörténeti Múzeumban,
1980. októberében.
* bal oldalon a berepülőmérnök-pilóta,
* középen a parancsnok, míg
* jobb oldalon a fedélzeti mérnök, illetve a kutatóűrhajós
pultja helyezkedik el. Ilyen felépítésű a régi háromüléses, és az Interkozmosz-repüléseknél is használt kétüléses változat is.
2. ábra: A bal oldali pult parancskiadó egysége
3. ábra: A bal oldali és középső pult egy része
4. ábra: A parancsnoki pult bal oldala
Hétfőn indult Kazahsztánból az az orosz Progressz teherűrhajó, amely javításokhoz szükséges eszközöket, élelmiszert, vizet és rakéta-hajtóanyagot szállít a Nemzetközi Űrállomáshoz. Az utánpótlás a tervek szerint szerdán érkezik az ISS-hez.
