Az első európai Mars-szonda tudományos sikersorozata folytatódik: sarki fényt fedezett fel a vörös bolygón. Hamarosan újabb eredmények várhatók, kinyitják a második radarantennát is. Eközben megoldódni látszik a marsi metán rejtélye.
A sarki fény a nap töltöttrészecske-sugárzásának (napszél) és a Föld ionoszférájának kölcsönhatásaképp jön létre. Azért a pólusok közelében figyelhető meg leginkább, mert bolygónk mágneses tere a napszelet eltéríti a Föld útjából, s csak a pólusoknál engedi közelebb. A töltött részecskék a mágneses erővonalak mentén „bespiráloznak” a pólusok feletti légkörbe, annak is a felső tartományába.
A Marson, mint a Mars Global Surveyor amerikai űrszonda részletes méréseiből tudjuk, ma már nincs globális mágneses tér, a mágnesezett kőztek alakítanak ki a felszín közelében kisebb, lokális mágneses régiókat, így a marsi „sarki fény” tulajdonképpen nem is feltétlenül a pólusok közelében figyelhető meg, sokkal inkább számíthatunk rendszertelenül elszórt fénylésekre.
Míg a Mars felszínén dolgozó amerikai robotok egyre több bizonyítékot gyűjtenek az egykori folyékony víz felszíni jelenlétével kapcsolatban, addig a keringő egységek tudományos eredményei néha ennek épp az ellenkezőjére utalnak. Ebből (is) sokan azt a következtetést vonják le, hogy a bolygón nem állandó, hanem szakaszos volt az elöntés. A Mars Express egyik első komoly tudományos sikere a marslégköri metán kimutatása volt. Akkor az élet vagy a vulkanikus tevékenység tűnt lehetséges magyarázatának a metán jelenlétére, hiszen az a légkörben a jelen körülményeket tekintve néhányszáz év alatt elbomlana.
A Mars Express műszerei sarki fényt detektáltak. Az Európai Űrügynökség e sorok írásáig nem hozta nyilvánosságra a felfedezéssel kapcsolatos részletes információkat, a megjelenés előtt azonban már olvashatók voltak az ESA holnapján (ld. a lenti linket). Sarki fényt eddig megfigyeltek a Földön, illetve több más planétán, mint a Jupiteren vagy a Szaturnuszon, de még az Io nevű Jupiter-holdon is.
A Mars Express tudományos programjának megkoronázását jelentheti a MARSIS nevű radarantenna üzembe helyezése, melyre az űrszonda pályára állása óta biztonsági okokból nem került sor: a mérnökök féltek attól, hogy a két darab, egyenként 20 méteres, 13 szegmensben harmonikaszerűen összecsukott botantenna kinyitásakor a szonda, illetve annak stabiliázálása károsodhat, s ez veszélyeztetheti a korábbi programot. (Az antennához tartozik még egy harmadik, hét méter hosszú egység is.) Az egyik antennát május első felében sikeresen kinyitották: először 10 szegmens rendben kinyílt, majd miután a napfény hatására felmelegedett, mind a 13 szegmens elnyerte kívánt állapotát. A második 20 méteres antenna kinyitását június 13-a és 20-a közé tervezik, s erre az Európai Űrügynökség megadta a zöld jelzést.
A 2001 Mars Odyssey amerikai űrszonda a felszín olivin-tartalmát vizsgálta. Az olivin nevű ásvány a víz jelenlétében könnyen bomlik, ezért sem jó hír ez a tartós víz jelenlétére fogadóknak. Mégis, úgy tűnik, az olivin jelenléte magyarázhatja a légkör metán-tartalmát: vízzel való érintkezés hatására az olivinből nagyobb mennyiségű metán (is) felszabadulhat. A 2001 Mars Odyssey - úgy tűnik - elegendő olivinra bukkant, hogy az a légköri metán mennyiségét magyarázza. S hogy hol érintkezik az olivin és a víz napjainkban? Valószínűleg a felszín alatti, vízjégben gazdag rétegekben, amelyeknek kimutatása épp a Mars Express radarjának lesz a feladata.
Kapcsolódó cikkek:
Friss hírek a Marsról
Kapcsolódó linkek:
Aurora a Marson - hír az ESA honlapján
A 2001 Mars Odyssey honlapja
Mars Society Magyar Tagozat
Ezzel a címmel jelent meg egy részletes összefoglaló az Origo hírportálon. A beszámoló az ESA Mars Express szondájának első évéről rendezett nemzetközi konferenciáról készült. 
