A nemrég a Szaturnusz körüli pályára állt Cassini NASA-űrszonda európai „utasa”, a Titanra 2005 elején leereszkedő Huygens adatai remélhetőleg rendben megérkeznek majd.
Egyrészt - a relatív sebességet a lehető legkisebbre csökkentendő - megnövelik a Cassini-Titan távolságot az óriáshold megközelítése során. Az eredetileg tervezett 1200 helyett 60 ezer km-re halad el a Cassini a célpont mellett. Így a Huygens jeleinek Doppler-eltolódása kisebb lesz. Másrészt megpróbálják előre felmelegíteni a Huygens leszállóegységet. Ennek hatására az adatátvitel kissé lelassul majd, megnövelve így a sikeres vétel esélyét. Mindehhez a fedélzeti szoftvert át kellett írni, ami a földi másodpéldányon való tesztelés után, 2003 végén sikeresen meg is történt. Így bizakodva várhatjuk a Huygens leszállását a Naprendszer egyetlen, vastag légkörrel rendelkező holdjának atmoszférájába.
Az 1997 októberi indulás óta eltelt hosszú idő alatt a Huygens műszereit - menet közben - rendszeres ellenőrzéseknek vetették alá. Egy ilyen alkalommal, amikor a Huygens és a Cassini közötti rádiókapcsolatot tesztelték, egy súlyos gondra derült fény. Kiderült, hogy a Cassini nem fogja tudni venni a Titan felé haladó leszálló egység rádióüzeneteit: a kettejük közötti sebességkülönbségből adódó Doppler-jelenség miatt az adás frekvenciája túlságosan eltolódik, a vevő frekvencia-tartományán kívülre! További tesztek és szimulációk során az ESOC szakemberei két megoldás kombinációját javasolták a helyzet megmentésére.
Kapcsolódó cikkek:
Menteni, ami menthető (1. rész) - Bevezető
Menteni, ami menthető (7. rész) - ERS-2
Még 10 hónap: a Titan óceánjainak vizsgálatáig
Sárkány, kutya és egy ferde H betű a Titanon: elkészült a hold eddigi legrészletesebb térképe
Az ERS-2 1995 áprilisában indult európai távérzékelési mesterséges hold. Négy évvel „öregebb” testvére, az ERS-1 szinte hibátlanul működött, de a második holddal 1997-ben gondok adódtak...
