Napjaink környezeti változásainak nagyobb részét az emberi tevékenység határozza meg, a természet erejéből bekövetkező változások (pl. erdőtüzek, árvizek, aszály) pedig jelentősen befolyásolhatják az ember életminőségét, meghatározzák feladatait.
A környezetpolitikai döntések megalapozásához olyan környezeti mutatókra van szükség, amelyek segítségével eldönthető, hogy melyek a legsürgősebb teendők, milyen tevékenységeket célszerű tiltani vagy támogatni, illetve egy-egy támogatási forma meghozta-e a kívánt eredményt. Míg a felszínborítási térképeket „pillanatfelvételnek” tekinthetjük, amelyek egy-egy időpontra térbeli leltárként tartalmazzák, pontosan mivel is gazdálkodhatunk, a felszínborítás-változás adatbázisok a környezetünkben zajló folyamatokat tükrözik. Ez utóbbi információnak egyre fontosabb szerepe van a környezeti mutatók kiszámításánál is.
Az Európai Közösség az összehangolt környezet- és agrárpolitika szakmai megalapozásának támogatására az 1980-as évek közepén indította be az európai felszínborítás térképezését célzó programját, a CORINE Land Cover (CLC) projektet. Az első felmérést, bár időben a ’80-as évek közepétől a ’90-es évek végéig húzódott, összefoglalóan CLC1990 néven említjük. A második felmérést az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) koordinációjával végezték el, ez a 2000±1 év felszínborítását tükrözi (CLC2000), valamint elkészült a felszínborítás két felmérés közötti (kb. 1990-2000) megváltozását tartalmazó adatbázis is (CLC-változás1990-2000).
Hazánk mindkét felmérésben részt vett, a CLC1990-et a PHARE Regionális Környezeti Program keretében és finanszírozásával, a CLC2000 és CLC-változás adatbázisok pedig az EEA és a KvVM közös finanszírozásával készültek el a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A FÖMI munkatársai az EEA által létrehozott Európai Felszínborítás Témaközpont (ETC-TE) tagjaként részt vettek az európai CLC2000 projekt szakmai előkészítésében, koordinálásában valamint minőség-ellenőrzésében is.
Az EEA 2007-ben a GMES program keretében (GMES FTS Land Precursor) indította útjára a harmadik CLC felmérést, amelynek eredménye a 2006±1 év felszínborítását tükröző CLC2006 adatbázis, valamint a felszínborítás 2000-2006 közötti változását tartalmazó adatbázis (CLC-változás2000-2006) lesz. A korábbiakhoz hasonlóan a térképezést a résztvevő országok végzik, a szakmai előkészítést, koordinációt és ellenőrzést az Európai Földhasználat és Tér-Adat Témaközpont (ETC-LUSI, az ETC-TE utódja) végzi, ennek a FÖMI továbbra is tagja. A GMES FTS Land Precursor program keretében két nagyobb (20 m) felbontású raszteres adatbázis is készül az erdők, illetve a talajfedettség (soil-sealing) európai lehatárolására. Ezt a munkát központosítva végzik, a tagországok szerepe itt az ellenőrzés. A mindenki számára térítésmentesen elérhető európai adatbázisok várhatóan 2009 során készülnek el.
Az EEA a résztvevő országoktól, így Magyarországtól is az alábbi feladatok megoldását várja:
A Földmérési és Távérzékelési Intézet a Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával végezte el a CLC2006 adatbázisok előállítását az ország területének 35%-ára. A vizsgált területen 2000 és 2006 között 4567 db 5 ha-nál nagyobb felszínborítás változást találtunk, ezek összesen az eddig vizsgált terület 2,85%-át teszik ki (1. ábra).
Felszínborítás változások 2000 és 2006 között.
Az ábrán látható, hogy a felszínborítás változások azokon a területeken a legsűrűbbek, ahol egyébként is nagy a felszínborítás változatossága, mint például a Kiskunság és a Nyírség. A felszínborítás-változás adatok nyújtotta információ jóval összetettebb, mint amit két rögzített időponthoz köthető felszínborítás-térkép nyújtana. A nettó változások kimutatása mellett lehetőséget biztosít a változások dinamikájának mérésére is.
A tér-adatokból számított statisztikákat meghatározó módon befolyásolja a vonatkozási terület, amelyre a statisztikát számítják. Természeti folyamatok összehasonlításához természetes határokra (pl. vízgyűjtő terület, természetes élőhelyek) van szükség, míg például gazdasági vonatkozású statisztikákat inkább adminisztratív határokkal megadott területre számítunk. Bár a 2. ábrán látható grafikon vonatkozási területe nem egyezik ezzel a logikával (az eddig feltérképezett területekre számítottuk), néhány jellemző folyamat leolvasható a grafikonról.
Felszínborítás változások a fő felszínborítás kategóriák tükrében.
A legnagyobb dinamikát az erdőterületek változásai mutatják: fakivágás és erdőtelepítés, ami az erdőgazdálkodás természetes velejárója. Mindazonáltal az erdőterületek összessége nagymértékben növekedett is 2000 és 2006 között.
A mezőgazdasági területeken szintén jelentős változások zajlottak. A részletesebb statisztikákból kiderül, hogy az erős dinamikát a szántóterületek felhagyása vagy művelésbe vonása okozza elsősorban, de igen nagymértékű a mezőgazdasági területek összességének csökkenése. Hová tűnhetett ez a terület?
Egyik részét erdősítették, jelentős részét azonban a mesterséges felszínek foglalják el, ami jelenthet beépítést, új lakó- vagy ipari/kereskedelmi területeket, de éppen bányaterületet is.
Megfigyelhető még a vízfelületek határozott növekedése is. A tér-adatok elemzése során kiderül, hogy az új létesítésű halastavak mellett sok kavicsbánya-tó is létesült a területen az autópálya-építkezések következményeképpen.
Maucha Gergely Kapcsolódó cikkek:
CLC2006 projektvezető, FÖMI
A felszínborítás feltérképezése távérzékeléssel
Hazai agrár-környezetvédelmi indikátorok
CORINE felszínborítási adatbázis felújítás
Az európai tájkép változása
Kísérleti földfelszín-megfigyelés Európára a GMES program keretében 2008-ra?
A GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer) fogalmát egy évtizede még csak egy szűkebb szakmai környezet ismerte, napjainkra azonban a hétköznapokban is általánosan ismert és alkalmazott helymeghatározó eszközzé vált. 
