CORINE felszínborítási adatbázis felújítás

A FÖMI Távérzékelési Központ szakemberei a közelmúltban dolgozták ki az 1:50.000 méretarányú CORINE Felszínborítási adatbázis (CLC50) felújítási technológiáját.

Napjaink környezeti változásainak fő előidézője az emberi tevékenység. A terebélyesedő városok, közlekedési hálózat és ipar gyakran értékes mezőgazdasági és erdő területeket foglal el. A népesség növekvő élelmiszer szükségletének kielégítésére újabb és újabb területeket művelnek meg, ami az erdők kiirtásával és a mocsarak lecsapolásával jár. Mindezek a természetes növényzet és az állatvilág életterének folyamatos csökkenését eredményezik, és hosszabb távon negatívan hatnak az ember életkörülményeire is. Ugyanakkor tapasztalhatók ellentétes irányú folyamatok is. A mezőgazdasági túltermelés miatt szükségessé válhat a termőterületek csökkentése, célul tűzve ki az eredetihez közeli állapot visszaállítását. Máshol pedig -- miután belátták a korábbi emberi beavatkozás káros hatásait -- az évtizedekkel ezelőtti vízi- ill. mocsárvilágot kísérlik meg visszaalakítani.

A környezetgazdálkodás célja, hogy a csábító, de csak rövid távú anyagi előnyöket nyújtó területfejlesztésen túlmutató, hosszú távon megtérülő, környezetkímélő megoldásokat alkalmazzon. Ehhez körültekintő tervezés szükséges, melyhez viszont megbízható adatok és a döntések hatását előre jelezni képes modellek kellenek. Az űrfelvételek segítségével gyorsan és olcsón, nagy területre elkészíthető felszínborítási térkép megmutatja, hogy pontosan mivel is kell gazdálkodnunk.

Az Európai Unió által szervezett CORINE Felszínborítás (Land Cover) projekt célja Európa felszínborításának feltérképezése egységes elvek alapján, 1:100.000 méretarányban. Felszínborításnak nevezzük a földfelszín megfigyelhető biológiai-fizikai jellemzőjét. A számítógépes tematikus térkép (adat-bázis) az alábbi öt fő csoportban 44 kategóriát tartalmaz:

· Mesterséges felszínek (települések, ipar, közlekedés, bányászat): 11 kategória;

· Mezőgazdasági területek (szántók, legelők, ültetvények, rizsföldek, vegyes mezőgazdasági hasznosítás): 11 kategória;

· Erdők és természet-közeli területek (lombos, tűlevelű és vegyes erdők, természetes gyepek, cserjések, ritkás vagy növényzet nélküli területek): 12 kategória;

· Vizenyős területek (szárazföldi és tengermelléki mocsarak): 5 kategória;

· Vízfelületek (folyók, tavak, tengerek): 5 kategória

Az adatbázis létrehozása űrfotótérképek (= nagyfelbontású űrfelvételek, melyek a digitális előfeldolgozást követően térképi pontosságúak) vizuális, számítógéppel segített interpretációjával történik. Az interpretációs munka szerves része a segédadatok (topográfiai térképek, légifelvételek, stb.) használata és a terepbejárás. Az elkészült, ellenőrzött térképek digitalizálás után válnak a felszínborítási adatbázis részévé.

Az első standard CORINE felszínborítási adatbázis (CLC1990) elkészítésének Magyarországon a Phare Regionális Környezeti Program biztosított keretet 1993 és 1996 között. Az európai CLC2000 program keretében, hazánkban -- 28 európai országgal együtt -- ez évben fejeződött be a CLC1990 adatbázis felújítása (CLC2000) 2000-ben készült Landsat-7 űrfelvételek alapján.

Új és befejezett építkezések Nyíregyháza térségében (CLC50 változás adatbázis)

A standard CLC adatbázist mind a Környezetvédelmi és Vízügyi, mind a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium több, országos jelentőségű, az EU csatlakozással kapcsolatos projektjében alkalmazza (vagy felhasználta). Az adatbázis más tematikus adatbázisokkal együttesen jól használható a regionális léptékű tervezésben és a környezeti modellezésben. További, egyelőre kiaknázatlan lehetőség a határon átívelő területeket érintő feladatok megoldásában való felhasználás (pl. vízgyűjtő szinten).

A 2339/1996. (XII.6.) Kormány határozat alapján a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárcák finanszírozása mellett 1999 és 2003 között, 1998/99-es SPOT-4 űrfelvételek alapján a FÖMI vezetésével elkészült az 1:50.000-es CORINE felszínborítási adatbázis (CLC50). Ez az adatbázis a CLC1990-nél ill. a CLC2000-nél mind felbontásában, mind tartalmában sokkal részletesebb, és jobban szolgálja a hazai felhasználások igényeit. A CLC50 adatbázis utolsó ütemeinek terepi ellenőrzése során, 2002-2003-ban már nyilvánvaló volt, hogy az 1998/99-ben készített űrfelvételek sok esetben már nem tükrözték a valóságot: pl. új erdő, szőlő ill. gyümölcsös telepítések, erdők tarvágása, szántók felhagyása, új építkezések, stb. Nemzetközi tapasztalatok is aláhúzzák a kb. 5 éves ciklusban való felújítás szükségességét. Felújítás nélkül a mintegy 250 MFt ráfordítással elkészített CLC50 adatbázis néhány éven belül már csak korlátozottan lesz használható.

A Magyar Űrkutatási Iroda támogatásával a FÖMI Környezetvédelmi Távérzékelési Osztályán három kistérség területére felújítottuk a CLC50 adatbázist 2003-ban készült SPOT-4 űrfelvételek alapján, és meghatároztuk a 4-5 év alatt bekövetkezett változásokat. Az elvégzett kísérletek alapján reális költség- és időráfordítás becslés adható a CLC50 projekt felújítására.

Büttner György, osztályvezető Földmérési és Távérzékelési Intézet