Igen ritka, hogy egy földmegfigyelő műhold képén egy épp alatta áthaladó másik műholdat is megörökítsenek.
Pedig épp ez történt idén augusztus 21-én, amikor az amerikai Maxar Technologies vállalat által üzemeltetett WorldView Legion nagy felbontású földmegfigyelő műholdak egyike épp egy kínai légibázis fölött repült el és azt fényképezte.
Az alábbi képen a Kína északnyugati részén, a Góbi-sivatagban található Tinghszin (Dingxin) bázis látható. Ez az egyik leginkább titkolt katonai bázis, ahol vadászgépekkel és bombázókkal gyakorlatoznak, illetve katonai drónok fejlesztése folyik. A felvételen jól kivehetők a futópálya mellett sorakozó vadászgépek.
De most igazából nem is ez az érdekes, hanem a bal felső részen feltűnő műhold, amely a SpaceX Starlink internetes távközlési konstellációjának egyik tagja. Ez véletlenül pontosan „beúszott” a Maxar 518 km-es magasságban keringő távérzékelő holdjának a látómezejébe. Egy hosszúkás árnyékként jelenik meg, közepén ezüstszürke résszel és két sötétebb színű, oldalra kinyúló szárnnyal.
(Kép nagy méretben: Maxar Technologies)
Mint számos földmegfigyelő hold, a WorldView Legion sorozat tagjai is kétféle adatot gyűjtenek ugyanarról a területről. A multispektrális (több színű) képek számos színcsatornát tartalmaznak (pl. vörös, zöld, kék, közeli infravörös), de alacsonyabb térbeli felbontással. A pánkromatikus (fekete-fehér) képek széles hullámhossztartományban, de jobb felszíni felbontással készülnek. A pánkromatikus élesítés módszerének alkalmazásával a nagy felbontású felvétel felhasználásával javítják a kombinált színes képek felbontását.
A 33828 sorszámmal azonosított Starlink műhold okozta „színelcsúszásos” jelenség magyarázata hasonló ahhoz, mint amikor – az útba eső műholdaknál sokkal gyakrabban – repülőgépek és kondenzcsíkok jelennek meg a műholdképeken. A három egymás alatti színes folt a képen balra a képalkotás folyamatának következménye. A detektor a műhold repülési irányára merőleges sorokban tapogatja le az alatta levő földfelszínt. A beérkező fényt színekre bontják, és más-más pozícióban elhelyezkedő detektorelemekre vetítik. Így minden egyes hullámhosszon egy kicsit eltérő irányban „lát” a kamera. Ezt a hatást a műhold pályamagasságának ismeretében automatikusan korrigálják, a felszínre vonatkozóan. Viszont egy repülőgép – vagy ahogy ebben az esetben egy műhold – a felszínnél magasabban repül, rá ez a korrekció nem működik helyesen. Így jelennek meg a színes szellemképek. A két műhold – a fényképező és az alatta elhúzó – itt egymáshoz képest 1400 m/s sebességgel haladt, 71 km-es távolságban.
A fenti műholdkép kinagyított részlete a WorldView Legion alatt elsuhanó Starlink műhold színekben szétcsúszott képeivel – jobbra lent, a felszínen pedig mellesleg néhány kínai katonai repülőgéppel
Ahogy egyre sűrűbben telepítik be műholdakkal az alacsony Föld körüli pályák térségét, úgy a képen láthatóhoz hasonló, eddig rendkívül ritka találkozások gyakoribbá válhatnak. A műholdrendszer-építésben a Starlinkkel a SpaceX jár elöl – jelenleg már több mint 8300 aktív űreszközt üzemeltetnek –, de egyre több kereskedelmi földmegfigylő műhold is szemmel tartja a felszínt.
Az alacsony Föld körüli pályán (low-Earth orbit, LEO) keringő műholdak számának növekedése a szakértők szerint aggodalomra ad okot, ami az űrtevékenység fenntarthatóságát illeti. Egyre nő ugyanis a pályán való ütközések kockázata. Ezek elkerülése kihívást jelent az űrbeli forgalomirányítás számára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két WorldView Legion
Újabb két WorldView Legion
WorldView Legion: a harmadik pár
Starlink, 2025. augusztus
Meglesett holdszonda
Fotóbomba Starlink-módra (Space.com)
Európa egyik legmagasabb hegye és a világ egyik legaktívabb tűzhányója mindig látványos célpont, nemcsak a turisták, hanem az űrhajósok számára is.
