Ha minden jól megy, még az idén, az év vége előtt pályára állhat a Copernicus program újabb radaros földmegfigyelő műholdja.
A Sentinel-1D nemrég megérkezett Francia Guyanába. A Kourou űrközpont lesz a felbocsátásának helyszíne, ahonnan – az indítási előkészületek elvégzése után – várhatóan idén november folyamán egy Ariane-6 rakétával küldik pályára.
A Sentinel-1D műhodat Európából Dél-Amerikába szállító repülőgép szeptember közepén megérkezett a Francia Guyana-i Félix Eboué repülőtérre. (Kép: ESA / CNES / Arianespace / Optique vidéo du CSG, C. Gallo)
A Copernicus földmegfigyelési program radaros műholdsorozatában, a Sentinel-1-ben ez lesz a negyedik űreszköz. Ahogy az előző három esetében, a Sentinel-1D fedélzetén is egy C-sávú, az apertúraszintézis elvén működő radarberendezés (synthetic aperture radar, SAR) található.
A Sentinel-1A volt a sorozat első műholdja, amelyet 2014 áprilisában bocsátottak fel. Ezt 2016-ban a Sentinel-1B követte. Ez utóbbi műhold küldetése 2022 augusztusában némileg váratlanul ért véget, miután egy technikai hiba miatt képtelen volt adatokat gyűjteni. A műholdat sikerült eltávolítani az eredeti pályájáról. A csökkentett magasságból várhatóan 25 éven belül visszatér a Föld légkörébe és ott elizzik. A sorozat harmadik műholdját, a Sentinel-1C-t 2024 decemberében bocsátották fel, hogy átvegye a Sentinel-1B szerepét. A most indításra készülő Sentinel-1D célja az előbb-utóbb végleg kiöregedő első műhold, a Sentinel-1A hosszú távú pótlása, a rendszer folyamatos működésének fenntartása érdekében.
A radaros műholdak működésének bemutatása. (Forrás: ESA / YouTube)
A Sentinel-1 valójában egy műholdpárost jelent, amelynek tagjai ugyanolyan poláris napszinkron pályán, de egymáshoz képest 180°-os fáziskülönbséggel keringenek. Erre a globális lefedettség és az adatszolgáltatás optimalizálása érdekében van szükség. Míg egy műholddal ugyanarról a területről, ugyanolyan pálya menti helyzetből 12 naponta, addig két műholddal 6 naponta tudnak felvételeket készíteni. A Copernicus adatok bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetők.
A 2024-ben felbocsátott Sentinel-1C műholdhoz hasonlóan a Sentinel-1D egy a hajók rádiós jeladójának (Automatic Identification System, AIS) vételére alkalmas berendezést is visz magával. Ilyen az A és B jelű műholdakon még nem volt, célja a SAR adatok kiegészítése a tengeri hajóforgalom megfigyelésére alkalmas másik módszerrel kapott információval. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Sentinel-1 műholdak szolgálatszerű módon radarképeket készítenek a Föld felszínéről – bármilyen időjárási körülmények között, éjjel-nappal. A Copernicus program szolgáltatásaihoz kulcsfontosságúak ezek az adatok, amelyek az alkalmazások széles körét teszik lehetővé. Segítenek környezetünk védelmében, az éghajlatváltozás hatásainak megértésében és kezelésében, valamint a mindennapi élet számos területén és a tudományos kutatásban. A radaros műholdakkal követni lehet például a tengeri jég és a hajók mozgását, az árvízi elöntéseket, az adataik használhatók mezőgazdasági célokra. Interferometrikus feldolgozással pedig nagy pontosságú információt szolgáltatnak a szilárd földfelszín változásairól.
Elindult a Sentinel-1C
Sentinel-1B: a küldetés vége
Felszínsüllyedés Sopron és Balf között
Radarműholdakkal a hajók nyomában
Földrengés, felszíndeformáció és folyadékkitermelés
Mezőgazdasági kártérképezés Magyarországon
Egy év egy jéghegy életében
A Sentinel-1D megérkezett Francia Guyanába (ESA)
Kevés volt a tengeri jég idén az Antarktisz körül – derül ki a Copernicus programban gyűjtött adatokból.
