A jövő évre egy kiemelt témát választottunk, amellyel kapcsolatban számos cikket tervezünk, de különféle pályázatok révén számítunk olvasóink aktivitására is. Az elsőt mindjárt meg is hirdetjük.
Immár magyarul is olvasható Almár Iván űrkutató-csillagász 2008 októberében a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus SETI II. Szimpóziumán tartott nyitóelőadása. Ebben négy, a SETI-vel kapcsolatos fő problématípus van kiemelve.
Az építést mindössze 5 év alatt tervezték kivitelezni, ám még ma, tíz év múltán is messze vagyunk a végétől. De van egy rosszabb hír is: az építés során derült ki, hogy nincs is igazán szükség már az űrállomásra...
Az 50 éve tartó űrkorszak egyik meghatározó vállalkozása a napokban töltötte be a tizedik évét. A világ űrhatalmai számára a Nemzetközi Űrállomás napjainkra gyakorlatilag az egyetlen emberekkel végzett komoly program maradt, ha a szórványos kínai repüléseket és a még szórványosabb HST javításokat nem számítjuk.
A jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson, de korábban is számos űrhajón és űrállomáson használt magyar Pille dózismérő műszert fejlesztő csoport vezetője ma vette át a kitüntetést a Parlamentben.
Az emberiség a Szputnyikkal lépett be az űrkorszakba. A következő nagy lépésnek az ember űrbe jutása ígérkezett, amelyhez az első emberes programokon át vezetett az út. Ezek első hírnöke az amerikai Mercury program volt.
Immár hagyomány, hogy az oroszok három új navigációs műhold pályára állításával fejezték be az évet. A cikk végén egy rövid 2008-as indítási statisztikát is közlünk.
A világ egyik vezető műhold-üzemeltetője egyszerre két új mesterséges holdját küldte pályára Ariane-5 rakétával. A tegnapi start teljes sikerrel végződött.
Az ESA még mindig nem tudta elindítani a bolygónk gravitációs terét kutató GOCE műholdját. Egy műszer viszont, ami végül nem is került fel az űreszközre, már munkába állt a Földön.