Mintegy húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF. Úgy gondoltuk, hogy ez a két esemény elegendő ok arra, hogy részletesebben is bemutassuk olvasóinknak a szakterületet.

Olyan hétköznapi dolgoknak, mint a legyek irtása, is lehet köze az űrkutatáshoz – mégha ez esetben szerencsés véletlen felfedezésről van is szó…

A Magyar Posta a világon elsőként bocsátott forgalomba emlékbélyeget a Columbia katasztrófájában életüket veszett űrhajósok emlékére. Bemutatjuk a bélyeget és röviden beszámolunk az április 9-i ünnepi eseményről.

Az ESA PECS szerződés aláírása jó alkalom volt arra, hogy pár kérdést tegyünk fel Jean-Pol Poncelet úrnak, az Európai Űrügynökség stratégiai igazgatójának.

Az Európai Unió és az ESA közös navigációs műholdrendszere, a Galileo fejlesztésének lökést adhat az olasz és a német kormány megegyezése a feladatok megosztásáról. Az utóbbi időben lelassulni látszó programmal kapcsolatos legfrissebb híreket foglaljuk össze.

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS). A program célja, hogy a résztvevők a lehető leghatékonyabban készüljenek fel a jövőbeli ESA tagságukra.

A brit Starchaser Industries egy független rakétatervező- és építő vállalkozás. Április 3-án a sajtó és a támogatók képviselői előtt bemutatta az új „NOVA” rakéta kabint a Cheshire-beli Hyde-ban.

Oroszország újabb katonai távközlési holdat állított pályára. A Molnyija rendszerű műhold igen elnyúlt pályán kering.

Az alábbi cikkben azokat a lehetőségeket igyekszünk bemutatni, mellyel az Európai Űrügynökségnek (ESA) köszönhetően, a magyar fiatalok is bekapcsolódhatnak az aktív űrtevékenységbe.

14 ember életének és 2 űrrepülőgépnek az elvesztése után egyre többen kérdezik: vajon a rendszer tervezésekor minden lehetőséget számba vettek-e az illetékesek? Tényleg - a hetvenes évek végének technikai színvonalához mérten - a lehető legjobb megoldás a ma ismert Space Shuttle rendszer? Sorozatunkban néhány pillantást vetünk a tervezésre: a tényekre és a miértekre, lehetőség szerint megvizsgálva az érveket és az ellenérveket. Az első részben a tényeket vesszük szemügyre.

Mára már több, mint 1000 iskola iratkozott fel erre a vadonatúj szolgáltatásra, amelyet az Espresso Broadband Ltd. biztosít különböző oktatási intézmények számára. A cég műhold technológia alkalmazásával sugároz naprakész információt az angliai és wales-i iskolák tanárainak és hallgatóinak.

Egy amerikai kormánytisztviselő nyilatkozata szerint a Pentagon a NASA pár időjárási műholdját is felhasználja az Irak elleni hadviselésben.

Az egy napos halasztást követően kitűzött időponthoz képest mindössze néhány perces késéssel elindult Francia Guayana-ból az Ariane 5 alapváltozatának legújabb példánya. A rakéta sikeresen a geostacionárius pályához vezető átmeneti pályára állította az Insat 3A és a Galaxy XII műholdakat.

Az Ariane 5 megnövelt tolóerejű változatának tavaly decemberi meghibásodása után most indították volna először a nagyrakéta alapváltozatát. A startot azonban el kellett halasztani – ezúttal nem a rakéta hibája miatt.

A Magyar Posta április 9-én “In memoriam Columbia” néven 500 Ft névértékű bélyegblokkot bocsát forgalomba.

Reményeink szerint a mai nap kisebb "történelmet" ír a hazai űrtevékenységben. Ma délelőtt 11:30-kor ugyanis J.-P. Poncelet az ESA stratégiai igazgatója és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter aláírja hazánknak az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS) történő csatlakozásáról szóló dokumentumot.

Cikksorozatunkban arra kerestük a választ, hogy a hetvenes évek végének technikai színvonalához mérten - a lehető legjobb megoldás-e a ma ismert Space Shuttle rendszer? Sorozatunkban néhány pillantást vetettünk a tervezésre: a tényekre és a miértekre, lehetőség szerint megvizsgálva az érveket és az ellenérveket. Most, a harmadik - befejező - részben bemutatunk egy lehetséges alternatívát.

14 ember életének és 2 űrrepülőgépnek az elvesztése után egyre többen kérdezik: vajon a rendszer tervezésekor minden lehetőséget számba vettek-e az illetékesek? Tényleg - a hetvenes évek végének technikai színvonalához mérten - a lehető legjobb megoldás a ma ismert Space Shuttle rendszer? Sorozatunk második részében megvizsgáljuk a miérteket.

Hétfőn (közép-európai idő szerint 23:09-kor) az Egyesült Államok Légihaderejének Cape Canaveral-ben lévő légi és rakéta-támaszpontjáról egy Delta hordozórakéta sikeresen startolt, és 68 perccel később pályára állította a NAVSTAR GPS 2R-9 jelű helymeghatározó és navigációs műholdat. Az indítás költsége mintegy 90 millió dollár volt.

Mindig is csodálatra méltó volt, ahogy repülőgép balesetek, vagy a ritkább űrbalesetek után a széthullott alkatrészekből a szakemberek kitalálták a hiba okát. A Columbia esetében sincs ez másként. A szétszóródott roncsdarabokból, telemetriai adatokból, véletlen készült fénykép és filmfelvételekből úgy tűnik a NASA lassan el tudja mesélni a tragédia lefolyását.