A start érdekessége, hogy az Atlas-5 hordozórakéta most először emelkedett fel Kaliforniából.

Az űrhajósok előtt két dolgos, szerelési munkákkal teli hét áll.

Az amerikai űrrepülőgép hét űrhajóst és a japán Kibo kutatómodul első nagy elemét szállítja a Nemzetközi Űrállomásra.

Fogyóban vannak az Egyesült Államok plutónium-238 készletei, ami a NASA későbbi, a Naprendszer távoli vidékeire küldendő űreszközeinek energiaellátása szempontjából rossz hír.

A következő hónapokban rendszeresen jelentkezik az ESEO és ESMO műholdak magyar csapata, így olvasóink közelről kaphatnak betekintést egy ifjúsági műhold építésének és fejlesztésének menetébe és mindennapjaiba.

Vannak-e földönkívüli civilizációk? Ha igen, meg tudjuk-e találni őket, fel tudjuk-e venni velük a kapcsolatot? Milyen hatása volna ennek az emberiségre? Ezeket a kérdéseket is boncolgatja a Ha jövő, akkor világűr című kötet, amelynek egy példányát nyerheti egyik szerencsés olvasónk.

A Loral bepanaszolta legfőbb versenytársát az amerikai kormánynál, amiért az kínai hordozórakétákkal való műholdindításokat is kínál ügyfeleinek.

A legfrissebb jelentések szerint a kínaiak már jövőre útnak indíthatják második űrszondájukat a Hold felé.

Egyelőre megmagyarázatlan okból több Naprendszer-kutató űrszonda sem pontosan a modelleknek megfelelően mozgott, amikor megközelítette a Földet.

Az első LAGEOS műhold, amelyen a távoli jövőben élő embereknek szóló üzenetet tartalmazó táblákat elhelyezték, 1976. május 4-én állt pályára. De ki nyerte a megfejtésért a jutalomkönyvet?

Míg Közép-Európában a böjti szeleket hozó viharfrontok jönnek-mennek, nyugodt koratavaszi idő van a Balkán nyugati oldalán. Montenegróban a magas hegyeken hó ül, a völgyekben tavaszodik.

A Szaturnusz körül keringő amerikai űrszonda ma átrepül az Enceladus holdról kilövellő vízmolekulák felhőjén.

Orosz kérésre Ko Szan helyett az eredetileg tartaléknak megjelölt 29 éves hölgy, Li Szo-jun repül áprilisban Szojuz űrhajóval a Nemzetközi Űrállomásra.

A Jules Verne ma közép-európai idő szerint hajnali 5 óra 3 perckor startolt Francia Guyanából.

A Cassini-szonda méréseiből azt valószínűsítik, hogy a Szaturnusz eddig „unalmasnak” gondolt Rhea nevű holdja körül gyűrű lehet.

A kis aktivitású vulkáni működésnek is kimutatható hatása van a környék klímájára, amint arról űrfelvételek is tanúskodnak.

A Nemzetközi Űrállomás nagyjából másfél óránként kerüli meg a Földet. Egy-egy felszíni pont felett gyorsan, néhány perc leforgása alatt átvonul, amint egy látványos felvételsorozat is mutatja.

A Venus Express furcsa, gyorsan változó képződményt talált tavaly nyáron bolygószomszédunk légkörének felső rétegeiben.

A vörös bolygó körül már régebb óta keringő űrszondák megkezdték a felkészülést a Phoenix májusi odaérkezésére.

A kereskedelmi űrugrások szervezői számára az első években igencsak drágán kínálják majd a biztosításokat.