Mint az közismert a GNSS technika egyre szélesebb körben terjed el, a rendszerek pontossága és integritása a földi, azaz GBAS kiterjesztő rendszereknek (DGPS és RTK hálózatok, EUPOS), illetve a műholdas kiterjesztő rendszereknek (OmniStar, EGNOS) köszönhetően egyre inkább nő. Ennek köszönhetően a GNSS technikát egyre újabb és újabb területeken alkalmazzák.

A figyelemfelkeltőnek szánt képzettársítás alapját az Európában folyamatosan üzemelő ún. permanens GPS állomások mérései elemzésének a cikkben bemutatott eredményei adják.

A szigorúan védett patagóniai foghal illegális halászatának visszaszorítására műholdas távérzékelési adatokat is bevetnek.

Ami a Cassini korábbi adataiból már sokak számára nyilvánvaló volt, most bebizonyosodott: az Enceladuson gejzírek vannak.

A tervezett élettartamát jócskán túlélt, sikeres japán HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat november 30-tól már nem működtetik tovább.

Sorozatunk befejező részében a szerző arról elmélkedik, milyen érvek szólnak a Vénusz, mint lehetséges „élő bolygó” mellett.

Az Explorer című folyóiratban tavaly megjelent cikk szerzője szerint nem kizárt, hogy akár napjainkban is létezhet élet a Vénuszon. Hogyan?

Az Itokawa kisbolygótól eltávolodó japán szonda, miután minden bizonnyal sikerült anyagmintát szereznie, ezúttal váratlan rázkódást produkált. Az űreszközt biztonsági üzemmódba kapcsolták, a jelenséget vizsgálják.

A japán kisbolygókutatató szondának a jelek szerint a legújabb, és valószínűleg utolsó kísérlet alkalmával mégis sikerült begyűjtenie a kisbolygóport.

A zavaros cím a japán JAXA űrügynökség legfrissebb, hasonlóan furcsa beszámolóját olvasva jutott a tudósító eszébe.

A legfrissebb értesülések szerint bizonytalan, hogy rendbe tudják-e szedni a kisbolygókutató szondát a visszaindulásig. A mintavétel sikere is kétséges.

Elkészült a Titan első névanyag-csokra. A Szaturnusz Titan nevű, narancs ködbe burkolódzó holdját lassan felderíti a Cassini űrszonda radarja.

Gordon Cooper özvegye a legendás Mercury- és Gemini-űrhajós hamvait Föld körüli pályára tervezi juttatni.

A fraktálok, e bonyolult határvonalú, de sokszor igen szép alakzatok nagyon gyakorliak a természetben. Műholdképünkön a domborzat és a légkör közösen készít nekünk fraktált.

Megkezdődött a Venus Express tudományos eszközeinek a tesztelése és kalibrációja. A VIRTIS detektorral a Földről is készítettek méréseket.

Egy új számítógépes szimuláció szerint egy születő csillag tömege - ezáltal életútja és élettartama is - már a legelején eldől. A környezetében uralkodó turbulenciák miatt a csillag később már nem tud anyagot vonzani magához.

A Magyar Asztronautikai Társaságnak az 2004. évi 1%-os adófelajánlásokból majdnem 700 ezer forintot utalt át az adóhivatal.

A SETI Intézet folyóiratában tavaly megjelent cikk fordítását közöljük három folytatásban. A téma igazán különleges: lehet-e élet a Vénuszon?

Egy rakétaindítás után, napnyugtakor készült érdekes fényképet mutatunk be.

A Hubble-űrtávcső egyik kísérőgalaxisunk csillagkeletkezési területeit vizsgálta. Az NGC 346 csillaghalmazban a kutatók számos nagytömegű fiatal csillagot fedeztek fel.