A műholdas mobil kommunikációs rendszert üzemeltető amerikai cég a december végén indítandó hat holdjából egyet az utolsó pillanatban kicserél.

A Cassini-űrszondán repülő radarberendezést eredetileg a Titan sűrű felhőzete alatti felszín tanulmányozása céljából építették. Most először az Enceladust is vizsgálta.

A Beidou navigációs műholdrendszer legújabb tagjának felbocsátásával tavaly után idén ismét megdőlt az éves űrindítási rekord Kínában. Sőt két további start még várható decemberre.

Az orosz Mars-szonda a múlt heti biztató jelek ellenére hallgat, így még kevesebb a remény arra, hogy bármi hasznosat tudnának vele tenni.

A gyakorlatban már a nyáron, de most hivatalosan is végéhez ért a japán infravörös űrteleszkóp működése.

Érdemes egy új rövidítést megtanulnunk: VIIRS. Ez a nemrég felbocsátott NPP földmegfigyelő hold legnagyobb fedélzeti berendezése, amelynek nemrég hozták nyilvánosságra az első felvételét.

A Curiosity rovert szállító űrszonda már nem járhat úgy, mint az orosz Fobosz-Grunt, hiszen a Centaur rakéta-végfokozat második begyújtásával kiszabadult a Föld gravitációs terének fogságából.

A Galileo Webcast honlapján keresztül magyar kommentárral közvetíti a NASA TV adását, 15:30-tól.

A hét elején a japán Akatsuki szondával befejezték azt a fontos hármas manőversorozatot, amelynek révén az űreszköz 2015-ben ismét a Vénusz közelébe juthat.

Ez az ESA ausztráliai követőállomásán sikerült, bár telemetriai adatokhoz nem jutottak. De legalább életjelet adott magáról a Fobosz-Grunt – most először, mióta alacsony Föld körüli pályán ragadt ahelyett, hogy már a Mars felé tartana.

Az amerikai Kepler-űrtávcső legújabb bolygófelfedezettje csak alig két és félszer akkora sugarú, mint a Föld, és a Naphoz hasonló csillag körül kering.

A ruhába varrható újfajta rádióantennát jól lehet majd alkalmazni a műholdas alapú keresési és mentési feladatoknál.

Még oda sem ért a frissen indított Curiosity a Marshoz, máris olvasni olyan amerikai véleményeket, hogy a mostani program nem valami még nagyobbnak a kezdete, hanem inkább a bolygó aktív kutatásának a vége lesz. Szükség lehet orosz segítségre is.

A Jaokan-13 (Yaogan-13) hivatalosan tudományos és gazdasági, nyugati megfigyelők szerint inkább katonai célú távérzékelésre készült.

2011-ben bőséges számban egészítették ki a rövidesen teljessé váló orosz navigációs műholdrendszert. A tegnapi volt az idei utolsó start.

Tegnap szerencsésen elindult a Mars felé a legújabb, minden eddiginél jobban felszerelt marsjáró. A startot idézzük vissza egy fényképválogatással.

A 2,5 milliárd dolláros amerikai Mars-program keretében a Curiosity, minden idők legtöbbet „tudó” marsjárója indult a vörös bolygó felé. Ha minden jól megy, nyolc és fél hónap múlva száll le a Gale-kráter belsejében.

Egy Proton-M rakéta állította pályára pénteken az új távközlési műholdat.

Több mint 27 év űrben töltött idő után az amerikai földmegfigyelő műhold aktív napjai valószínűleg meg vannak számlálva.

A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.