A Columbia tragédiája után bizonytalanná vált űrrepülőgépek sorsán a magántőke bevonásával szeretne segíteni egy amerikai szenátor.

Merre vezetjük bolygónkat?

A Nemzetközi Űrállomásra kerülő Obsztanovka kísérlet alapvető tudományos feladata a plazma-hullám folyamatok kutatása nagy objektum felületközeli zónájában – jelentős magyar részvétellel.

Az Apollo-10 – nem kis mértékben a holdkomp súlyproblémája miatt – az első leszállás helyett az utolsó próbarepülés lett. A háromfős legénység a leszállás utolsó 15.000 méterének megtételén kívül mindent kipróbálhatott, a sikeres visszatérés után a NASA pedig kitűzhette az igazi leszállás időpontját.

Az Apollo-8 és -9 sikerével az események felpörögtek, az USA űrhajósai kézzelfoghatóan közelinek érezhették a holdraszállást. Ám volt még egy sor megválaszolatlan kérdés, amelyre a NASA kénytelen volt még egy repülést áldozni, mielőtt valóban embereket küldött a Holdra. Ez a repülés volt az Apollo-10.

A Hubble-űrtávcső jövője minden eddiginél bizonytalanabbá vált. Mennyi ideje lehet még hátra az űrobszervatóriumnak, ha sem emberes, sem robotos szervizjárat nem indul hozzá az elkövetkezendő években?

A Jupitert csütörtökön néhány pillanatra eltakarja a Nemzetközi Űrállomás. A jelenség hazánkból sajnos nem lesz megfigyelhető.

Ismét két exobolygóval gyarapodott a Naprendszerünkön túli ismert bolygók száma.

Bizonyos baktériumok extrém körülmények között is életben maradnak.

A Trifid-köd egy aránylag közel, „csupán” 5200 fényévnyire lévő gázköd. Derült éjszakán már kisebb távcsővel is megtalálható, 10 cm átmérő felett pedig már igazán szép látványt nyújt.

Kína 15 éven belül saját, állandó űrállomást állít Föld körüli pályára, de nem tervezi ember Holdra küldését – jelentette ki május 18-án Wang Yongzhi, a kínai űrprogram főkonstruktőre.

Május 13-án a Nemzetközi Űrállomás elhaladt a Jupiter előtt. Aznapi cikkünkben ígéretet tettünk arra, hogy ha lesz miről beszámolnunk, még visszatérünk a témára. A „Jupiter-fogyatkozást” sokan végignézték az Egyesült Államokban, a láthatósági sávban.

Eheti képünkön a Space Ship One (SS1) űrhajó látható, amint az első, magántársaság által készített rakétarepülőként szuperszonikus sebességgel száguld. A Burt Rutan fejlesztő által tervezett „magánűrhajó” 64 km magasságba jutott, s elérte az 1490 km-es óránként sebességet.

Május 13-án megkezdődött a Philae ellenőrzésének harmadik kampánya (Commissioning Phase, Block 3), melynek során 8 szakaszban, 8 egymás utáni éjszakán (Pass 1.-8.), közép-európai idő szerint este 9 órától kezdődően rádiókapcsolatot teremtenek a Rosetta leszálló egységével. A jelenlegi teszt-kampány célja elsősorban a tudományos fedélzeti műszerek egymással való kölcsönhatásának vizsgálata.

Újabb lenyűgöző felvételt küldött haza a Cassini űrszonda. A képen a felhősávok részletei, valamint különleges sötét és világos foltok láthatóak.

Hárommilliárd eurót nyert az EADS űripari óriás. A pénzt Ariane-5 rakéták építésére fordítják.

A 2004-es autóverseny-szezonban is felbukkannak azok a műszaki fejlesztések, amelyek eredetileg az európai hordozórakétákat szolgálták.

A Magyar Csillagászati Egyesület a Sulinettel közösen pályázatot hirdet általános– és középiskolás diákok részére a közelgő Vénusz-átvonulás alkalmából.

Csillagászok régi álma vált valóra: sikerült lefényképezni egy aktív galaxis közepében lévő fekete lyuk közvetlen környezetét. A felvétel a tőlünk mintegy 50 millió fényévre található NGC 1068-as jelű spirálgalaxisról készült.

Hamarosan hazatér a Genesis űrszonda. A napszélre vadászó űrjármű nemrégiben repült el Földünk mellett, szeptember 8-án pedig visszatérő kapszulája belép majd a légkörbe.