A vörös bolygó kerül keringő Mars Express valószínűleg ammónia nyomaira bukkant a légkörben, ami baktériumoktól is származhat.

Csupán néhány hete számoltunk be a Vega P-80 elnevezésű első fokozatának egyik sikeres teszteléséről, azóta az új európai hordozórakéta zajszint-tesztjére is sor került.

Július 17-én egy Ariane 5G rakétával sikeresen Föld körüli pályára állították az eddig épített legnehezebb távközlési műholdat.

Miután a Voyager-1 távozott a Naprendszerből, a Voyager-2 folytatta útját. Vizsgálta az Uránuszt, a Neptunuszt, majd elhagyta az óriásbolygókat. A Voyager-ikrekről szóló sorozat befejező részében arról lesz szó, mit is csinál a két szonda napjainkban.

A Szaturnusz vizsgálatát befejezve a Voyager-1 „kilökődött” a Naprendszer fősíkjából, és a Voyager-2 megkezdte útját az Uránusz és a Neptunusz felé. Azután egy új, időben hosszabb korszak kezdődött az űrszondák számára. A korábbi bolygókutató szondák (Pioneer-10,-11, Voyager-1,-2) ettől kezdve a bolygóközi teret vizsgálták.

Három rekorddöntő repülés és tengernyi tapasztalat megszerzését követően 25 évvel ezelőtt süllyedt vissza a légkörbe és égett el az első amerikai űrállomás.

A július 13-án aláírandó szerződéssel már minden akadálya elhárul annak, hogy Európa megkezdhesse a Nemzetközi Űrállomásban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázását.

A Skylab 1973. május 14.-én startolt el a holdexpedíciókhoz használt 39A indítóállásról. A NASA ezen startja azonban messze nem volt olyan sikeres, mint a megelőző egy évtized startjai: a program kis híján kudarcba fulladt.

A Szovjetunió és az USA a Szputnyik-1 1957-es felbocsátásától kezdve ádáz presztízsharcot vívott az űrben, hogy ki a jobb. Amerika a holdraszállással megnyerte az űrversenyt, de egy területen, az űrállomás-építésben komoly lemaradásban volt. Ez nem maradhatott így és persze nem is maradt: a Skylab volt hivatott a lemaradás behozására.

Meghosszabbított határidővel, július közepéig még várják a jelentkező diákokat a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idei űrtáborába.

Miután az Apollo-11 leendő utasai megismerkedtek a különféle vészeljárásokkal, ideje volt felkészülni a holdsétára és a kutatási programokra is.

Mindössze négy „bemelegítő repülés” kellett csak az Apollo programnak ahhoz, hogy a néhai Kennedy elnök szabta határidőt teljesítve Amerika megpróbálkozzon a kor legbátrabb műszaki kísérletével, a holdraszállással.

A NASA csütörtökön felbocsátotta hatalmas méretű, Aura nevű műholdját, amely az eddigi legkomplexebb légkörkutató űreszközként folyamatosan monitorozza bolygónk atmoszféráját.

A JAXA japán űrügynökség továbbra sem tétlenkedik, sorra rukkolnak elő a különböző missziótervekkel. Az egyik új projekt keretében egy teherűrhajót terveznek a Nemzetközi űrállomáshoz. A neve HTV lenne.

A Pioneer-11- és Voyager-szondákról szóló sorozat második részében az űrszondák egy igen fontos állomására, a Szaturnusz környékén végzett tevékenységükre térünk ki kicsit bővebben.

A Szaturnusz-rendszert vizsgáló Cassini űrszonda az úttörő Pioneer-11 és a méltán híres Voyager-ikrek utazását idézi fel bennünk. Milyen eredményeket értek el a gyűrűs bolygót korábban vizsgáló bolygókutató szondák és mi most a feladatuk? Négyrészes sorozatunk ezekre a kérdésekre próbál válaszolni. Az első részben az űrszondák születését, indítását és Szaturnuszig való utazásukat tekintjük át.

A szinte működésképtelen Skylab-et pillanatok alatt sikerült kijavítani, hogy aztán az amerikai űrhajósok sorra döntögethessék a rekordokat általa.

Az űrteleszkóp felvételeiből látványos képet állítottak össze a Tejútrendszer „szomszédjának”, a Nagy Magellán-felhőnek egyik, aktív csillagkeletkezéssel jellemezhető vidékéről.

Az Európai Űrügynökség (ESA) már most megkezdte egy olyan hordozórakéta-sorozat tervezésének előkészületeit, amely hordozók a tervek szerint 2020 után váltanák fel a jelenleg használtakat. A program fő célja az indítási költségek csökkentése mellett a megbízhatóság, a rugalmasság és az állandó elérhetőség biztosítása.

Chang E a kínai legendárium egyik sereplője, a „Hold-asszony”, aki a Holdra repül, ahol a szerencsés, fürkész szemek időnként még ma is megpillanthatják. S Chang E a neve az első kínai holdszondának is.