Szeptember 27-én (06:11 GMT-kor) három kisebb műhold került pályára egy orosz rakétával Pleszeckből. A brit, nigériai és török műholdak a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) vezette katasztrófa monitoring hálózat (DMC) korábbi holdjaihoz csatlakoznak.

Úgy tűnik, hogy vasárnap hajnalban megkezdődik az első olyan európai vállalkozás, mely a Hold közelebbi vizsgálatát célozza. Ráadásul ez az űrkísérlet még egy sor további izgalmas műszaki megoldást is tesztel.

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" számolt be. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A mostani epizód, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A befejező harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiáját fogja taglalni. (A szerk.)

Mint ismeretes, augusztus végén, a Progressz-M48 teherűrhajó fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállították a KFKI Atomenergia Kutatóintézetben (KFKI AEKI) kifejlesztett és elkészített Pille-MKSZ termolumineszcens dózismérő rendszert.

Az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoportjának planetológiai honlapja néhány hónapja alapos ráncfelvarráson esett át. A megújult honlapot (http://planetologia.elte.hu) mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek bolygórendszerünk égitestjei.

1977-ben születtek az első tervek. A Challenger űrrepülőgép 1986-ban vitte volna fel, tragédiája miatt azonban indítása csúszást szenvedett, végül az 1989. október 18-án pályára állított Atlantis űrsikló fedélzetéről kezdte meg hosszú utazását. A Galileo űrszonda elsőként repült el kisbolygó mellett, felfedezte egy aszteroida holdját, és a Jupiter térségében töltött évek alatt 14 000 felvételt készített a bolygóról és holdjairól.

A Jupiter körül keringő legendás Galileo-űrszonda sorsa végleg megpecsételődött. A tervek szerint szeptember 21-én beereszkedik a Jupiter örvénylő felhőrétegeibe, ahol a súrlódás miatt fokozatosan felmelegszik, és elég.

Amint az várható volt, a Columbia tragédiájának okait feltáró jelentést élénk érdeklődés és parázs vita fogadta. A legfontosabb kérdéssé a hogyan tovább vált. Tekintve, hogy a világ űrtevékenységének oroszlánrészét a NASA végzi, nem mindegy, hogy merre tart az amerikai űrkutatás.

Miután augusztus 15-én az indiai függetlenség napján az ország miniszterelnöke bejelentette, hogy támogatja az indiai kutatók és mérnökök azon tervét, hogy holdszondát indítsanak, - a múlt héten az elképzelésre a kabinet is áldását adta.

A Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztató kiemelt témája volt az egységes európai helymeghatározó rendszer (EUPOS) kiépítése. A műholdas GPS rendszer földi kiegészítőjeként tekinthető, Magyarországon mintegy 40 referencia-állomásból álló rendszer korrekciós adatainak segítségével bárhol az országban akár centiméteres pontosságú, valós idejű helymeghatározás válik majd lehetővé.

Az ŰRVILÁG információi szerint immár egy hónapja a startasztalon várja az indítást az ötödik kínai űrhajót szállító CZ-2F hordozórakéta. A hivatalos kínai bejelentések szerint a startra október 1-e után “bármikor sor kerülhet, amikor ehhez minden feltétel adott”. Az út attól lesz történelmi, hogy ezen a repülésen a világűrbe indul az első kínai űrhajós.

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán eddig sem volt érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről", míg a második rész - melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáiról szólt. A mostani - befejező - rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A Columbia-baleset vizsgálatát lezáró jelentés, illetve a repülések felújításához letett ajánlások tükrében talán nem érdektelen háromrészes összeállításunk. Az első rész - Dancsó Béla tollából - a baleset vizsgálatának egy megdöbbentő "részeredményéről" szól. Eszerint az STS-107 nem az első repülés volt, amikor rés támadt egy űrsikló szárnyán. A következő rész, melyet Schuminszky Nándor állított össze - az ajánlások között szereplő - "orbitális csemperagasztás" műszaki problémáit taglalja. A harmadik rész - ismét csak Dancsó Béla összeállításában - a NASA hosszútávú stratégiájával foglalkozik. (A szerk.)

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Sorozatunk előző részében bemutattuk azokat, amelyeket még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Most, az utolsó részben pedig bemutatjuk a többit.

A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.

A vizsgálati jegyzőkönyvben a Gehman-bizottság 29 ajánlást adott a NASA-nak. Ezek közül tizenötöt még a repülések újraindítása előtt végre kell hajtani. Sorozatunk jelen részében bemutatjuk ezt a 15 ajánlást.

A tisztán műholdfelvételeken alapuló termésbecslés eredményeiről, a légifényképeken és műholdas távérzékelési adatokon alapuló mezőgazdasági parcella-azonosító rendszerről, valamint a terület alapú támogatások kedvezményezettjeinek ellenőrzéséről is szó esett a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott pénteki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az űrtechnika jóval közelebb van hozzánk, mint azt sokan gondolnák!

Idén augusztusra fejeződött be az a négy éves program, amelynek során elkészült Magyarország teljes területének nagyfelbontású, 1:50 000 léptékű felszínborítási adatbázisa (CLC50). A CORINE programról pénteken, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott tájékoztató során tudhattunk meg részleteket.

Az eredetileg űrszondák fedélzeti kamerái számára kifejlesztett, fényszóródásmentes borítást orvosi műszerekben is sikerrel alkalmazzák. Az így gyártott endoszkópok segítségével az emberi test belsejéből “közvetített” képek minősége lényegesen javítható.

Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szeptember 12-én kihelyezett sajtótájékoztatót tartott a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI). A következő esztendőkben lényegesen nagyobb forrásokat kell űrkutatásra, űrtevékenységre fordítani, hisz az idei – rekordnak számító - fél milliárd forinttal is az ESA-ba törekvő országok sereghajtói vagyunk, – szögezte le a területet felügyelő miniszter.