Úgy tűnik, a várhatóan jövőre debütáló Falcon Heavy hordozóeszköz megjelenése nem fogja lezárni a SpaceX hordozórakétáinak sorát. Konkrét részletek még alig akadnak, találgatásra lehetőség viszont annál inkább.
Hogyan keletkeztek, és milyen gyorsan növekedtek az univerzum fiatal korában a galaxisok közepén található szupernagy tömegű fekete lyukak? A kérdésekre ma még nem tudjuk a pontos választ.
Megélnének az űrutazók a Marson – ezt a címet adtuk nemrég a Curiosity sugárzásmérőjének eddigi eredményeit idéző cikkünknek. A hír igaz, de a Mars-utazás sugárvédelmi szempontból azért még mindig nem számít egyszerű feladatnak!
A Dynetics és a Rocketdyne vállalatok közös javaslata szerint a NASA új szuperrakétája kaphatna az ötszegmenses szilárd tüzelőanyagúaknál jobb gyorsítórakétákat is.
Az új amerikai műsorszóró műholdat egy orosz Proton rakéta állította pályára a kazahsztáni Bajkonurból. „Időkapszulaként” egy szilíciumlapra gravírozott száz fényképet is magával vitt.
Az új amerikai szuperrakéta fejlesztési programjának vezetői ajánlatokat várnak orrkúpra a Space Launch System alapváltozatának teherszállító indításaihoz. Természetesen az amerikai űripari szektortól várják az ajánlatokat.
Marsha Ivins december 6-án nyilvános előadást tart a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, az emberes űrrepülés múltjáról, jelenéről és bizonytalan jövőjéről.
A hét elején Olaszországban, Nápolyban zajlott az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamainak miniszteri értekezlete, a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma.
A Spaceflight Now amerikai űrkutatási portál fotóriportere bejutott az egykori Apollo űrhajók indítóállásai alatt levő bunkerbe. Különleges képek, régi történet.