Legutolsó felbocsátásakor két geostacionárius pályára szánt távközlési műholdat indítottak az európai nehézrakétával.

Sorozatunkban előző részében több indiai és egy nagyon rövid indonéz hírt olvashattok. A befejező részben kínai érdekességek következnek.

A legújabb európai űrtávcső az univerzum „sötét” komponenseinek kutatására készült.

A Virgin Galactic végrehajtotta az első kereskedelmi célú SpaceShipTwo szuborbitális repülést.

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Június közepén 5 Celsius-foknál is többel haladta meg a sokévi átlagot a tengervíz hőmérséklete Anglia és Írország partjainál.

Növények híján is kell oxigént termelni, ha a Holdon vagy a Marson szeretnénk dolgozni vagy megtelepedni.

Tegnap egy adag Kaliforniából, ma várhatóan egy másik Floridából, de a száznál is több műhold mindegyike az 5-ös számú csoportba tart.

Az európai–japán űrszondaegyüttes a tervezett hat alkalomból harmadjára járt gravitációs lendítő manőver céljából a Naprendszer legbelső bolygója mellett.

A kínai kísérleti műholdat egy Hosszú Menetelés-6 rakéta indította.

A Déli-sarkvidék körül a tengert borító jégtakaró kiterjedése sokkal kisebb, mint az előző évtizedekben.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most főleg indiai híreket olvashatnak.

A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) már 1994 óta szervezi hagyományos nyári Űrtáborát.

Az óceáni–légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén a szokásosnál melegebb tengerfelszíni hőmérsékletet és magasabb tengerszintet okoz.

Az űreszközöket egy Szojuz-2.1b rakéta indította a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtérről.

Az orosz űrügynökség szerepét betöltő állami vállalat állítólag önkéntes zászlóaljba keres katonákat.

Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben: az MRC-100.

De mondhatjuk, hogy Orion-11 vagy Mentor-9. A lényeg a kémműhold, amely egy Delta-4 Heavy rakétával indult Floridából.

Kína 2026-ra szeretné megvalósítani az ötletet, új ablakot nyitva a világegyetemre.

Az ESA SMOS földmegfigyelő műholdjának adatai alapján jobban előre lehet jelezni, hol várhatók erdő- és bozóttüzek.